Épületek százai kerülhetnek állami vagy önkormányzati tulajdonból az ország elismert egyházaihoz, írja a HVG hetilap.
Egy nemrég elfogadott törvény nyomán ugyanis február végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek olyan ingatlanokat, amelyek egykor az egyházhoz tartoztak. Elsősorban azokról az épületekről van szó, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre.
A törvény 2022. november 9-i vitáján Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azzal vezette fel a törvényjavaslatot, hogy az 1991-es Ingatlanrendezési törvény végrehajtását követően több esetben kiderült, hogy olyan, főként városi templomok, amelyeket az egyházak folyamatosan használtak, ténylegesen nem egyházi, hanem önkormányzati vagy állami tulajdonban maradtak.
Soltész akkor jelezte, hogy: „A törvényjavaslat a következőt mondja ki: kérésre, a közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, de állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, ingatlanhányad, templom, kápolna – amennyiben azt a most tárgyalt módosítás hatálybalépésekor, valamint az igénylés benyújtásának időpontjában is ilyen célokra használták és használják – ingyenesen és áfamentessen egyházi tulajdonba kerül.”
Az Infostart beszámolója szerint a javaslat akkori vitáján a DK-s Sebián-Petrovszki László is egyetértett, hogy a hitéleti célra használt ingatlanok egyházi tulajdonban legyenek, azzal viszont már nem, hogy ezek a vagyonelemek kártérítés nélkül kerülnek el az önkormányzatoktól. Az MSZP-s Gurmai Zita arra intett, hogy csak a kormánynak „kedves” egyházak járhatnak jól a törvénnyel, a Jobbikhoz tartozó Brenner Koloman pedig annak a nézetének adott hangot, hogy az államnak nemcsak az épületeket kellene átadnia, hanem szükség esetén pénzügyi támogatást is a fenntartásukhoz.
A törvényjavaslatot elfogadták, december 21-én pedig kihirdették.
A HVG-ben megjelent írás szerint a Semjén Zsolt által jegyzett módosítás még tágabbra nyitotta a lehetőségek tárházát, mint az Antall-kormány idejéből származó eredeti jogszabály. Az ugyanis csak olyan épületekre vonatkozott, amelyek már az államosításuk előtt a kérelmező birtokában voltak, és amelyeket „hitéleti, oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi vagy kulturális célra használtak, s továbbra is így szándékoztak működtetni”.
A mostani parlament viszont – a fideszes és a jobbikos képviselők szavazataival, írja a HVG – lehetővé tette, hogy 2023. február 28-áig az egyházak olyan állami és önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket,
amelyek sohasem voltak a birtokukban.
„Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső egyházi jogi személy, például szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el” – írja a HVG.
A törvény mérlegelésre nem ad lehetőséget. Amelyik épületre az egyházi használója rámutat, azt számára a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni.
A kormány 2022-ben is bőkezű volt az egyházakkal. A 24.hu tavaly szeptemberi írása szerint pár hónap alatt több mint hárommilliárd forint értékben összesen 53 ingatlant kaptak az egyházak a magyar kormánytól, teljesen ingyen. A lap arra is emlékeztetett, hogy további 113 ingatlan ügyében folyik hasonló eljárás.
