Az idén nyáron elfogadott 2023-as költségvetéssel kapcsolatban az Orbán-kormány kifejezetten optimista volt: a gazdaságtól továbbra is dinamikus növekedést vártak, előrejelzéseik 4,1 százalékos bővüléssel számoltak, míg az inflációt mindössze 5,2 százalék körülire jósolták. Ezek alapján a szabad tartalékok viszonylag szűknek számító 170 milliárd forintot tettek volna ki, míg javarészt lekötve összesen 1230 milliárd forint tartalékkal terveztek.
A tavalyi évhez képest jelentősen csökkent volna a Pénzügyminisztérium korábbi elképzelései alapján az államháztartási hiány, ehhez képest jóval pesszimistábbak lettek év végére.
Ehhez képest – bár rengeteg gazdasági nehézség már tavasszal-nyáron látható kellett volna, hogy legyen – a jövő évi költségvetést folyamatosan ki kell igazítani. Annyit például már a bejelentés előtt elárultak a Portfolio értesülései szerint, hogy az eredeti terveikhez képest mintegy háromszoros, 15 százalék körüli inflációt vár a kormány jövőre, míg a 4,1 százalékos gazdasági bővülési kilátást is jócskán, 1,5 százalék körülire mérsékelték.
A Portfolio által közvetített keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy bár a kilátások év elején még jók voltak, „februárban minden borult”. Varga szerint csak az országos energiaköltségek 4000 milliárd forinttal lettek magasabbak a Covid-járvány előtti szinthez képest, ami „brutálisan magas szám”.
Varga bejelentése szerint a kormány – nem teljesen meglepő módon – többek közt kötvény-kibocsátásokkal próbálja majd ellensúlyozni a költségvetési hiányt, ráadásul a jelek szerint gyorsan, már a jövő év első felében túl szeretnének esni rajta. A pénzügyminiszter azt is megemlítette, hogy szerinte az Európai Unióval nyélbeütött finanszírozási megállapodások segíteni fognak a jövő évi költségvetésen.
A sajtótájékoztatón Kurali Zoltán, az Államadósság-kezelő Központ vezetője jelentette, hogy „a kockázatok ellenére semmifajta problémánk nem volt a finanszírozás biztosításával, sikeresen megvalósítottuk az idei tervet”.
Kurali arról is beszélt, hogy a globális inflációs környezet és a kockázatkerülés miatt növekedett a forint gyengülése, és az állami inflációs felár, bár a háború elején az országnak még „jelentős tartalékai voltak”.
Kurali bejelentette, hogy a devizaadósság plafonját a jelenlegi 25-ről 30 százalékra emelik, alsó korlátja pedig nem lesz.
Varga Mihály szerint jövőre jó eséllyel maradhat a 150 euró alatti gázár, valamint mellett a villamosenergia és az olaj ára csökkenhet.
