A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn kiadott jelentésében a legsúlyosabb, veszélyes besorolást adott a levegő minőségére a Sajó völgyében. Mint közölték, tovább romlott a levegő minősége Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és Putnokon is.

Kifogásoltnak minősítették továbbá Székesfehérvár, Százhalombatta, Tököl, Budapest, Salgótarján, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Oszlár levegője az állami szerv szerint. Miskolc levegője az egészségtelen kategóriába került.

Az NNK kedden aztán veszélyesről egészségtelenre változtatta a levegő minősítését Putnok, Kazincbarcika és Sajószentpéter esetében. Továbbá keddre Oszlár és Hernádszurdok levegője maradt a kifogásolt kategóriában. A levegő minőségére négy kategóriát alkalmaznak: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egészségügyi határérték felett fog maradni a szálló por koncentrációja a következő napokban.

A légszennyezettség a teljes társadalom számára megnövelt egészségügyi kockázatokkal jár, ahogy azonban az NNK felhívta rá a figyelmet, különösen veszélyes a gyermekekre, a várandósokra, az idősekre és a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. Nekik azt tanácsolják, hogy inkább ki se menjenek a szabad levegőre a súlyosan szennyezett régiókban.

Komjáthi Imre, az MSZP parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében a hírt kommentálva azt írta, évtizedek óta velünk élő probléma a Sajó levegőjének a szennyezettsége. Mint írta, a domborzati, időjárási viszonyokon nem tudunk változtatni, „de az ember által kibocsátott környezeti terhelésen igen.”

„Ha az úthálózati térképre nézünk, azt látjuk, hogy az itt működő ipari létesítményeket ellátó kamion és személyforgalom, amely a településeken keresztül dübörög 0–24-ben egyébként is kiborító, de a levegő minőségét ez a kipufogógáz mennyiség katasztrofálisan leterheli” – írta.

Hozzátette, hogy a levegő minőségének a romlásához hozzájárul az is, hogy a régióban tapasztalható mélyszegénység miatt sokan környezetszennyező fűtési módokra kényszerülnek. Ahogy arról mi is írtunk korábban, az általános szegénység a térségben azt eredményezi, hogy a lakosság jelentős kénytelen a lehető legolcsóbb fűtőanyaggal, például lignittel beérni, de akár még ennél is szennyezőbb, silány fűtőértékű, de extrém módon szennyező anyagok (például hulladék) is tűzre kerülhet olykor.

A Mércén 2019 végén írt beszámolót Tóth Csaba a Sajó völgyében tapasztalható energiaszegénységről, és az emiatt jelentkező, légszennyezéssel járó fűtési módok kényszerű alkalmazásáról.