A közép-európai idő szerinti szerda délelőtti adatok arról árulkodnak, hogy a 2022. november 8-i amerikai félidős választásokon a Republikánus Párt 207, a Demokrata Párt pedig 188 biztos helyre számíthat a képviselőházban, a szövetségi szenátusi választás eredménye pedig a vártnál jóval szorosabbnak ígérkezik.
Félidő
Kedden félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban, amely során a választók a törvényhozás alsóházáról, azaz a képviselőház összes tagjáról, továbbá a felsőház, a szenátus tagjainak harmadáról szavaztak. Azért nevezik ezt félidős választásnak, mert az elnök – ezúttal Joe Biden – kormányzásának félidejében zajlik, s az elnök eddigi teljesítményét megítélő hatalmas népszavazásként is tekinthető.
A képviselőházi választás tétje mind a 435 képviselői hely, a 100 tagot számláló szenátusban pedig 35 hely kel el. Ezek mellett a szavazások mellett 36 állami kormányzói tisztség, valamint számos más helyi tisztségviselői és polgármesteri választás is zajlik a félidei voksolásokon. Egyes államokban a képviseleti rendszer keretein belül zajló választás mellett népszavazásokat is tartanak.
A Five-Thirty-Eight választási elemző oldal a szövetségi képviselőházi választáson a republikánusoknak eddig 207, a demokratáknak 188 helyet jósol, azaz 40 képviselői szék sorsa még bizonytalan. A többséghez 218 helyet kell megszerezni, s ehhöz a republikánusok állnak jóval közelebb. Eddig itt a demokratáknak volt többségük: 2020 óta 220 képviselővel számolhattak.
A szövetségi szenátusi választások kimenetele bizonytalan. A már említett Five-Thirty-Eight 48 szenátort jósol a demokratáknak és 47-et a republikánusoknak, más elemzők azonban szerény republikánus előnyt mutatnak. A maradék helyek eloszlása azonban még kétséges. A Szenátusba minden állam – a népességüktől függetlenül – két szenátort küld, azaz összesen 100-at. A többséghez 51 szenátori helyet kell szereznie az egyik pártnak. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok 50 százalékát, akkor második fordulóra kerül sor.
A legutóbbi választás óta 50-50 szenátora van a két oldalnak, így Kamala Harris alelnök, egyben a Szenátus elnöke képezte a mérleg súlyát. Könnyen lehet, hogy a mostani választásokon megismétlődik a két évvel ezelőtti eredmény.
Népszavazások
Néhány államban bizonyos törvénytervezetekről is szavazást tartottak. Így például az észak-dakotai szavazók elutasították a rekreációs célú marihuána legalizálására irányuló szavazási kezdeményezést, Arkansasban leszavazták a marihuána birtoklását és szabadidős fogyasztását engedélyező alkotmánymódosítási javaslatot. Marylandban azonban eztán 21 év felett legálisan birtokolható a rekreációs célú fű.
Kentuckyban a félidős választásokkal egy időben népszavazást is tartottak az abortusztörvény szigorításáról. A javaslatot a szavazók 53 százaléka elutasította.
A nők abortuszhoz való jogának alkotmányos védelmét a legfelsőbb bíróság a nyáron vette ki az alapjogok közül. Ezután számos republikánus állam hozott a korábbinál jóval szigorúbb szabályozást, élve a lehetőséggel, hogy az a döntés nyomán már nem szövetségi szintű hatáskör. Kansas mellett Kentucky a másik állam, amelyben nem szigorítanak az abortusztörvényen.
Csataterek
Tehát a szavazatok összeszámlálása még tart, s a délelőtti órákban öt szenátusi és öt kormányzói versenyen még nem volt előre jelzett győztes. A végeredményt továbbá a levélszavazatok is módosíthatják, amelyek szombatig futhatnak be.
Nagyon szoros a küzdelem a szenátori székért Georgiában, ahol a demokrata Raphael Warnock lelkész mindössze 0,3 százalékkal vezet Herschel Walker előtt. Bár a kormányzóválasztást meggyőző fölénnyel megnyerte a republikánus jelölt, vélhetőleg a szenátor kilétéről csak a december 6-i 2. fordulós választás fog dönteni.
Magyar származású, leszbikus képviselője lesz Vermontnak
A magyar származású Becca Balint nyerte Vermont állam egyetlen képviselőházi helyéért folyó versenyt – írja a Telex. Az 54 éves, demokrata párti jelölt ezzel történelmet írt: ő lett az első nő és az első LMBTQ személy, akit Vermontból választottak be a képviselőházba.
Wisconsinban Ron Johnson 51-49 arányban vezet a demokrata Mandela Barnes előtt. Bár vélhetőleg Johnson fog végül nyerni, jóval szerényebb eredményt ért el, mint ahogyan erre a közvélemény-kutatók számítottak.
Nem dőlt még el a verseny Arizonában sem. Ugyan Mark Kelly eddig a megszámlált szavazatok 56 százalékát kapta, vélhetőleg ez a küzdelem sokkal szorosabb lesz a végén közte és a Thiel kockázatitőke-kezelő cégnél dolgozó, Donald Trump egykori elnök által támogatott Blake Masters között.
Alaszkában, ahol közép-európai idő szerint reggel hatkor zártak be a szavazóhelyiségek, rangsorolásos szavazással (ranked-choice voting) döntenek a szenátor és az állam egyetlen képviselőjének személyéről is, a végeredményekre pedig valószínűleg heteket kell majd várni, ugyanis a levélszavazatokat várhatóan még két héten keresztül fogják számolni. Egyelőre 47 százalékkal a republikánus Kelly Tshibaka vezet. Alaszka képviselőhelyéért Sarah Palin, az állam korábbi republikánus kormányzója és John McCain 2008-as alelnökjelölt is indul.
Végül Nevadában Adam Laxalt a szavaztok 75 százalékának megszámlálása után 50-47 arányban vezet a demokrata Catherine Cortez-Mastóval szemben. Úgy tűnik, Cortez-Mastonak nem sikerül megvédenie a szenátori székét.
A csatatérállamok közül az egyik legfontosabban azonban már megnyerték a demokraták. A kulcsfontosságú Pennsylvania állam szenátorválasztását, ahol egy visszavonuló republikánus helye volt a tét, John Fetterman a szavazatok 49,9 százalékát szerezte meg. Kihívója, Mehmet Oz vereségében szerepet játszhatott az is, hogy nagyon szigorú abortuszellenes álláspontot tudott a magáénak.
(FiveThirtyEight, CNN, New York Times, Jacobin, Taz, Telex, 444 és más oldalak nyomán)
