2018-hoz hasonlóan a Policy Solutions idén ismét felrajzolta a magyar társadalom értéktérképét, melyből kiderült, hogy az elmúlt négy évben az emberek a baloldalról inkább a centrumba tolódtak. Legjobban a gazdasági kérdésekben látszódik az átrendeződés, ezzel szemben a kormánypropaganda minden próbálkozása ellenére a társadalompolitikával kapcsolatos attitűdök nem lettek konzervatívabbak, mi több, enyhén a progresszív irányba mozdultak. Míg össztársadalmi szinten a magyarok egyre inkább középre húznak, addig a vidék-város törésvonalon folyamatosan erősödik a polarizáció. A tanulmányból az is kiderül, hogy a magyar társadalom rendkívül ambivalens attitűdöket képvisel: az abortusz kérdésben progresszívak, a gyermeknevelésben viszont konzervatívak, támogatják a nemzeti homogenitást, de a menekültekkel már korántsem annyira elutasítóak. Támogatják az erős politikai vezetést, és a férfi-központú családmodellt, miközben erősen vallják, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető.

Balról középre

Az adatok alapján megállapítható, hogy a gazdasági bal–jobb kategóriák szerint 2022-ben a magyar társadalom többségében (56%) piackritikus, azaz a tanulmány szerint gazdaságilag baloldali értékrendet vall. A jobboldali gazdaságpolitikai orientáció a magyarok tizedére (11%) jellemző, míg a centrista gazdasági álláspontot elfoglalók (32%) a társadalom harmadát teszik ki.

A baloldali vélemények továbbra is többségben vannak a magyar társadalomban, de a változások fő trendje a gazdasági baloldalon elhelyezkedők arányának csökkenését és a középre húzódók növekedését mutatja.

A kutatás megállapítja, hogy magyar társadalom nagy többsége továbbra is újraelosztáspárti és piackritikus, de kevesebben vannak azok, akik elhelyezhetők a gazdasági baloldalon. 2018-hoz képest 14 százalékponttal csökkent a baloldaliak (piackritikusok) aránya a magyar társadalomban (70 százalékról 56 százalékra). A tanulmány által „gazdaságilag centristának” definiáltak  aránya ezzel szemben 11 százalékponttal növekedett (21 százalékról 32 százalékra), a piacpártiak aránya viszont csak 2 százalékponttal nőtt (9 százalékról 11 százalékra).

A centrumba tolódás az ellenzéki, és kormánypárti szavazók körében is érezhető volt. Míg 2018-ban a Fidesz-KDNP szavazók 65%-a képviselt a piaccal szemben kritikus értékrendet, 2022-ben 15 százalékpontot csökkent az arányuk, de a kormánypárti szavazók  fele (49%) még így is piacilag baloldali. Az ellenzékiek körében 14 százalékpontos volt a gazdasági baloldali (piackritikus) válaszadók arányának csökkenése, vagyis hasonló mértékű változás történt, mint a kormánypártiak csoportjában. 2018-ban az ellenzékiek 75 százaléka, 2022-ben 61 százalékuk volt baloldali gondolkodású.

A vidék-város törésvonalon érzékelhetők leginkább a gazdasági jobb- és baloldal közti különbségek. Míg Budapesten 2018-hoz képest 2022-ben is szinte ugyanazok az arányok maradtak (69% piackritikus, 23% centrista és 8% piacpárti beállítottságú), addig a megyeszékhelyeken 19 százalékponttal csökkent a gazdasági baloldaliak aránya, 11 százalékponttal nőtt a gazdasági centristáké (30%), valamint 8 százalékponttal emelkedett a jobboldali (piacpárti) válaszadók aránya (15%).

A kisvárosokban még ennél nagyobb volt a centrumba tolódás: –24 százalékpontot esett a gazdaságilag baloldali értékeket vallók száma (48%), elsődlegesen pedig a centristák aránya növekedett (39%, +21 százalékponttal) míg a piacpártiak aránya nem változott jelentősen (13%, +3 százalékpont). A falvakban 59% a gazdasági értelemben baloldali válaszadók aránya (–9 százalékpont) – ebben a csoportban is elsődlegesen a centristák aránya növekedett (32%, + 8 százalékpont).

A baloldali értékeket vallók csökkenése tehát nem járt a piacpártiak megerősödésével, a magyar társadalom sokkal inkább a centrumba tolódott a gazdasági kérdések terén. A tanulmány azt is hozzáteszi, hogy még mindig a piackritikus attitűdök vannak többségben, de számuk politikai oldaltól függetlenül visszaesett az utóbbi 4 évben.

Konzervatívból progresszív

A kormánypropaganda kirekesztő diskurzusának minden próbálkozása ellenére nemhogy nem sikerült növelnie a konzervatív jobboldali értékrendet, még csökkent is a magyar társadalomban. Az adatok alapján enyhe eltolódás is látszik a társadalmi és kulturális tengelyen a progresszív irányba. A tanulmány hozzáteszi, 2022-ben már egyenlő arányban van jelen a progresszív, a centrista és a konzervatív álláspont.

2018 és 2022 között a társadalmi-kulturális kérdésekben progresszívek aránya 1 százalékponttal nőtt (31 százalékról 32 százalékra), a centristák aránya pedig 3 százalékponttal (30 százalékról 33 százalékra). A konzervatívok aránya 4 százalékponttal csökkent (39 százalékról 35 százalékra).

A fideszes tábor 42 százaléka társadalmi-kulturális kérdésekben konzervatívnak tekinthető, és további 37 százalék a centrumhoz közeli pozíciót vesz fel ezekben a kérdésekben. A tábor ötöde számít társadalmi kérdésekben progresszív Fidesz-szavazónak. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók csaknem fele (47%) társadalmi-kulturális kérdésekben egyértelműen progresszív, egynegyedük (26%) sorolható be a centrista kategóriába és további egy negyedük (27%) konzervatív álláspontot képvisel.

A Mi Hazánk szavazói körében arányaiban ugyanannyi kulturálisan konzervatív szavazót találunk (41%), mint a fideszesek körében, de a szélsőjobboldalon több a progresszív, mint a kormánypárt szimpatizánsainál (33%).

A város vs. vidék ellentét ismét jól tetten érhető, ugyanis az elmúlt négy évben Budapesten 13 százalékponttal nőtt a progresszívek aránya (51%), míg a falvakban 8 százalékponttal csökkent (25%). A kisebb méretű településkategóriák irányába haladva a progresszívek aránya tendenciózusan csökken, míg a konzervatívok aránya nő.

Általános elmondható, hogy a  magasabb végzettségűek körében magasabb a progresszívek aránya. A tanulmány arra is rámutat, hogy a négy év alatt a végzettséggel összefüggő ideológiai ellentétek mérséklődtek, míg a vidék-város tengelyen kiéleződtek.

Aki szegény, az annyit is ér?

A kutatás a gazdaságpolitikával kapcsolatos részéből az is kiderül, hogy a magyarok egyértelműen baloldalinak mondható állásponton vannak olyan kérdések esetében, mint a jó minőségű és államilag fenntartott egészségügy biztosítása mindenki számára (82% támogatja), a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése (szintén 82%), a rosszabb helyzetűek állami támogatása (78%), a piac szabályozásának szükségessége (78% fogalmazza meg elvárásként), a progresszív adórendszer (73%), vagy a sztrájkjog biztosítása (68%).

A magyar társadalom (habár mérsékeltebb arányban) bizonyos gazdaságpolitikai kérdésekben jobboldali álláspontot képvisel. A munkanélküliség okaival kapcsolatban például a kitöltők kétharmada (69%) szerint egyéni felelősség kérdése az, hogy Magyarországon ma valaki talál munkát, vagy sem. A válaszadók 52 százaléka elveti az általános vagyonadó ötletét, további 55% szerint pedig a magáncégek többet tesznek az emberek jólétéért, mint maga az állam. A világgazdasági rendszerről általánosságban pozitív véleménnyel vannak a magyarok: 59% szerint a fennálló rendszerben minden országnak egyenlő esélye és lehetősége van a felzárkózásra.

A kutatás azt is megállapította, hogy az elmúlt négy év tekintetében továbbra is magas az állami gondoskodás, a társadalmi különbségek csökkentésére, a munkavállalói jogok garantálására vagy a magáncégek kontrollálására irányuló igény. Ezzel szemben 2018-hoz képest egyértelmű elmozdulás tapasztalható a gazdaságpolitikai jobboldali álláspont irányába olyan területeken, mint a kultúra állami támogatásának kérdése (18 százalékpontos csökkenés, 66%-ról 48%-ra), a munka értéke (18 százalékpontos csökkenés, 73%-ról 55%-ra), a szegénység felelősségének kérdése (16 százalékpontos csökkenés, 63%-ról 47%-ra), valamint a munkanélküliség okai (11 százalékpontos csökkenés, 40%-ról 29%-ra).

Az abortusz kérdésében progresszív, gyermeknevelésben konzervatív

A társadalompolitikai ügyekkel kapcsolatos állításokra adott válaszokból az látszik, hogy a hagyományos családi értékek népszerűek, de a magyarok fontosnak tartják az egyéni szabadságot is.

 A hagyományos családmodellel kapcsolatban kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények: a magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyermeknevelés elsődleges célja, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, illetve 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe. Bizonyos társadalmi kisebbségek irányába is elutasító a többség.

A kitöltők 72 százaléka vallotta, hogy nem hisz a cigányság beilleszkedésében a magyar társadalomba, illetve erős a társadalmi homogenitás megtartására való igény is: 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, ha Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek.

A magyarok többsége a politikában elsődlegesen a gyors és akár egyoldalú döntéshozatalt preferálja (59%), ezzel szemben több mint kétharmaduk véli úgy, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető.

2022-ben is a legmegosztóbb társadalmi kérdések között találjuk a halálbüntetés visszaállításának kérdését (a magyarok 50 százaléka visszaállítaná, míg 47 százalékuk elutasítja), valamint a melegek elfogadásának kérdését (49 százalék elfogadná, míg 46 százalék szégyellné, ha valamelyik családtagja meleg lenne).

Továbbra is egyértelműen progresszív állásponton van a magyarok döntő többsége az abortusz ügyében (80% engedélyezné).

A társadalompolitikai ügyek esetében az elmúlt négy év alatt mindössze négy területen történtek nagyobb attitűdbeli változások. A bevándorlás kérdésében már kevésbé markáns az elutasító álláspont: míg 2018-ban a magyarok kétharmada (68%) utasította el a más kultúrájú személyek Magyarországra költözését, addig 2022-ben már 12 százalékponttal kevesebben (56%) gondolkodnak így. Emellett 58% tartja elfogadhatónak a fizikai fenyítést a gyermeknevelés során, miközben 2018-ban ennek még csaknem kétharmados (64%) támogatottsága volt. 2022-ben a magyarok még határozottabban várják el a gyors és nem feltétlenül konszenzuskereső döntéshozatalt a politikában (9 százalékpont növekedés), illetve a hagyományos családmodellt (10 százalékpont növekedés, 67%) is még többen tartják követendő példának.

Habár összességében a jobb- és baloldalról is inkább a centrumba tolódás figyelhető meg, a szegényellenes és kirekesztő attitűdök továbbra is erősen jelen vannak a magyar társadalomban. A kormánypropaganda próbálkozásai ellenére nem tudta kellően népszerűsíteni a konzervatív és jobboldali értékrendet az elmúlt négy évben, ám a negyedik Orbán-kormány hatása érződik. Növekedett az igény az erős, autoriter vezetésre, tovább erősödtek a szegényellenes attitűdök, és a konzervatív, férfiközpontú családmodell gondolata is népszerűbbé vált.

Ugyanakkor a magyarok azt is gondolják, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető, támogatják az abortuszhoz való jogot és az egyén szabadságát. Továbbra is kiállnak a homogén társadalom mellett, de lényegesen csökkentek a menekültellenes attitűdök. Ezekre az ellentmondásokra Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője a tanulmány bemutatóján is felhívta a figyelmet. A szakértő szerint habár az ellentétes attitűdöknek rengeteg magyarázata lehet (az ukrán háború, osztályellentétek, vagy a kormány alapvetően is inkonzisztens üzenetei), egyszerűen az is előfordulhat, hogy a magyarok pusztán ambivalens értékrenddel rendelkeznek. A kutatás nem önbevallás alapján vizsgálta a gazdaság- és társadalompolitikai beállítottságot, hanem számos konkrét kérdést tett fel a kitöltők számára, amelyek segítségével árnyaltabb kép jelenik meg a társadalmi attitűdökről.