Példátlan sikert értek el a civilek Tatán az Öreg-tó partján tervezett szállodaberuházás ellen. A múlt vasárnap rendezett népszavazáson 8361 szavazó 94 százaléka, 7787 lakos ellenezte a szálloda megépülését, bár a szavazás érvénytelennek számít, mert a település lakóinak kevesebb mint 50 százaléka adta le a voksát.
A népszavazásról, a mozgósítás nehézségeiről és az önkormányzat döntéséről Szalay Ildikót, a Stop Avalon! Tata civil mozgalom alapítóját és Szeidemann Ákost, a Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) vezetőségi tagját kérdeztük.
A népszavazás érvénytelen, a civilek mégis ünnepelnek
Egy két éve húzódó kampány beteljesedésének lehettünk szemtanúi vasárnap, ami lényegében felülmúlta a civilek szinte összes várakozását, Szalay Ildikó „hatalmas, abszolút történelmi sikerként” könyvelte el a szavazás végeredményét.
„Másfél év altatás után, abszolút civil gyökerekből kiindulva, mikrotámogatásokból finanszírozva jutottunk el idáig. Én azt látom, hogy Tata büszke lehet magára, és én nagyon hálás vagyok minden résztvevőnknek, segítőnknek és önkéntesünknek”
– részletezte Szalay.
A népszavazás abból a szempontból is nagy sikernek számít, hogy nagyon komoly ellenszélben kellett megszervezniük a civileknek. Szalay több tényezőt is említett, köztük az egyik legnehezebb akadály a pandémia miatti két éves leállás, illetve a népszavazás nyári időpontja.
„2020-ban berekesztették az aláírásgyűjtést, sőt meg akarták velünk semmisíttetni az akkor összegyűlt aláírásokat. Nagyon rossz volt ez a nyár közepi időpont is. A pandémia miatt két évig nem utazhattak sehová sem az emberek. Ez volt az első év, amikor el tudtak menni a tataiak nyaralni, ezek azok a hónapok. Úgy gondolom, hogy ezek mind ellenünk szóltak”
– részletezte az aktivista.
Arról nem is beszélve, hogy a pandémia alatt mind a cég, mind a városvezetés igyekezte elhallgatni a népszavazás ügyét, nem nagyon kampányoltak. De Szalay elmondása szerint volt olyan eset is, hogy ismeretlenek, akiket a civilek az ellenoldalhoz kötnek, megrongálták a plakátjaikat.
Mindezek ellenére a hétfőn tartott népszavazás eredményét bemutató sajtótájékoztatón – amire a civilek elmondása szerint nem hívták meg a sajtót, és őket sem – a jegyző úgy fogalmazott, hogy „ilyen szép, békés kampány nem nagyon van az országban”.
„Tata büszke népe azt mondta, hogy megyünk és megcsináljuk, és én abszolút nagyra értékelem, hogy mi ezt sikeresen meg is tettük”
– mondta Szalay.
Azonban nem szabad afelett elsiklani, hogy a magas részvétel ellenére is érvénytelennek számít a népszavazás. Szeidemann Ákos, a Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) vezetőségi tagja szerint viszont a számok önmagukért beszélnek. Ugyanis, ha meglett volna az érvényességhez szükséges 10 500 fő, akkor 5251 igen kellett volna a civilek győzelméhez és az érvényes szavazáshoz. Jelen esetben 8360 emberről beszélünk és 7800 igenről, ami szintén jól mutatja a többség akaratát.
„Ezt a számot tartom a legfontosabbnak az ügy melletti kiállás szempontjából. A sajtótájékoztatón a bizottság elnöke kiemelte, hogy nem lett érvényes a népszavazás, de azt is, hogy a 93 százalék feletti igen szavazati arány az egy óriási eredmény, amit figyelembe kell venni a döntéshozásban”
– részletezte Szeidemann.
Különösen annak a tükrében, hogy Michl József polgármestert 2019-ben kicsivel több mint 5000 szavazattal választották meg.
A népszavazás kiírásához 6500 aláírást gyűjtöttek a civilek, a szavazáson pedig 7800 igen voksot kaptak, ami azt is mutatja, hogy sikeresen mozgósítottak, Szalay szerint nagyon pozitívan reagáltak a tataiak a civilek munkájára, kopogtatására és standozásaira.
„Én azt gondolom, hogy akiket el lehetett érni, azokat mi elértük, korosztálytól, pártállástól függetlenül. A lakosság maximálisan pozitívan reagált a mozgósításra”
– fogalmazott.
A MAG vezetőségi tagja arról is beszámolt, hogy a Budapestről érkezett önkéntesek teljesen meg voltak lepődve azon, hogy a tataiak mennyire képben vannak a beruházással és a népszavazás céljával kapcsolatban, amit már önmagában sikernek könyveltek el a civilek.
Michl József polgármester hintapolitikája
Michl József és a városvezetés hozzáállása sokat változott a népszavazáshoz és az Avalon beruházásához 2020 óta.
A hétfői sajtótájékoztatón az önkormányzat képviselői gyakorlatilag ódákat zengtek a népszavazásról, annak fontosságáról és a demokrácia ünnepéről, ami vasárnap végbement a településen. A civileknek nem köszönte meg a munkájukat a polgármester, cserébe kiemelte, hogy az önkormányzat nagyban hozzájárult a népszavazás létrejöttéhez.
A civilek az utóbbival nem igazán értenek egyet.
Mindkét csoport képviselője felelevenítette azt, hogy 2020-ban maga a polgármester támadta meg és fellebbezett a népszavazás kérdései ellen, amiket a helyi választási bizottság már jóváhagyott.
Szalay egy olyan lakossági fórumról is beszélt – amit szintén a civilek nyomására rendezett meg az önkormányzat –, ahol az egyik résztvevő arra kérte az egybegyűlteket, hogy tegye fel a kezét az, aki támogatja a szálloda megépítését. Michl József keze volt az első, amely felemelkedett.
Azt is kiemelte a polgármester, hogy azért nem vettek részt a népszavazás lebonyolításában, hogy az ne befolyásolja pártpolitikai alapon a szavazás végeredményét. A civilek szerint viszont kutya kötelessége lett volna a városvezetésnek, különösen a polgármesternek az, hogy buzdítsa a tataiakat a szavazáson való részvételre, ugyanis egy fontos, őket érintő kérdésről volt szó.
„Az lett volna kulturált a városvezetés részéről, ha csupán buzdították volna a tataiakat a szavazáson való részvételre annak érdekében, hogy élhessenek a demokratikus jogaikkal, hogy egy helyi üggyel kapcsolatos dologban kinyilváníthassák a véleményüket. Ez majdhogynem a konkrét feladata lenne a városvezetésnek, a polgármesternek. Ha nem is jogi, de erkölcsi kötelessége lenne, hogy ezzel foglalkozzon”
– véli Szeidemann Ákos.
Szalay Ildikó azt is elmondta, hogy több olyan emberrel találkozott a mozgósítás során, akik ugyan egyetértettek a civilekkel, de félelemből nem mentek el szavazni, ez különösen gyakori volt az önkormányzati dolgozóknál.
„Találkoztam olyan egyedülálló anyukával a kopogtatások során, aki azt mondta, hogy egyetért velünk, de félti az állását, ezért nem megy el szavazni”
– mondta.
Szeidemann azt is kiemelte, hogy helyi problémáknál nem lenne szabad, hogy a pártpolitika befolyásolja az emberek döntését vagy véleményét.
„Egy helyi ügynél nem kellene, hogy a pártpolitika beleszóljon az emberek döntésébe. Az ügyre kell fókuszálni, hogy az adott döntés helyes-e vagy sem, és hogy hogyan lehet erről úgy érthetően kommunikálni, hogy abban ne lássanak semmilyen egyéb színezetet vagy pártérdeket”
– fogalmazott.
Mindezek ellenére a népszavazás eredményeit figyelembe véve az önkormányzat végül a civilek oldalára állt, ugyanis nem fogják megváltoztatni a területre vonatkozó jogszabályi hátteret. A sajtótájékoztatón a polgármester külön kitért az utakra is, amiről a szavazás egyik kérdése is szólt. Lényegében célba ért a népszavazás, legalábbis ezt kommunikálja a városvezetés.
Szerkesztőségünknek Michl József a következőt nyilatkozta a népszavazás eredménye kapcsán:
A július 31-i szavazás eredménye visszaigazolta az önkormányzat 2022. februári döntését, amikor a Helyi Építési Szabályzat partnerségi egyeztetésének lezárásakor változtatás nélkül érvényben hagyta az érintett telekre vonatkozó szabályozást, és egyben további felhatalmazást is adott arra, hogy a Helyi Építési Szabályzat végleges elfogadásakor is így tegyen a képviselő-testület.
Egy szó, mint száz az önkormányzat aláveti magát a népszavazás eredményének.
„Azt gondolom, hogy a városvezetés próbál ebből az egész helyzetből pozitívan kijönni. Van egy óriási társadalmi nyomás már két éve, és ezt megpróbálják a saját oldalukra fordítani. És azt hangsúlyozták, hogy ők mi mindent tettek ennek a sikeréért, azt persze elhallgatták, hogy mi mindennel gátolták”
– jegyezte meg Szeidemann Ákos.
Polgármester úr a népszavazás politikai üzenetével kapcsolatban azt írta szerkesztőségünknek, hogy a vasárnapi esemény legfőbb tanulsága, hogy
„Magyarországon és ezen belül Tatán is működik a demokratikus jogállam. Mivel egy magánkezdeményezésből indult voksolásról van szó, ez azt is jelzi, hogy a civilek számára is minden lehetőséget megadnak az érdekképviseletre és az érdekérvényesítésre a fennálló jogszabályi és intézményes keretek.”
Hogyan tovább?
A MAG szerint biztosra lehet venni, hogy nem fog megépülni a szálloda, ugyanis most már a kivitelező is érezheti, hogy nagy a nyomás és az ellenszenv a tataiak részéről. Így már csak az a kérdés, hogy mi fog épülni azon a területen?
Szeidemann kiemelte, hogy nem arról van szó, hogy a civilek elleneznének minden beruházást a tó partján, épp ellenkezőleg. Szerintük is szükséges a terület fejlesztése, csak nem mindegy, hogy az hogyan és milyen céllal fog végbemenni.
„Nem gondoljuk azt, hogy a szóban forgó területet ne kellene rendbe tenni. Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy felvette a MAG a kapcsolatot a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol a fiatalok számos progresszív tervet készítettek erre a területre, aminek a hivatalos publikálására szeptemberben fog sor kerülni. Nyilvánvalóan fejleszteni kell, de nem mindegy, hogy milyen léptékben vagy milyen funkcióval, és ezt hogyan kommunikálják a tataiakkal. Például egy közösségi térnek nagyon örülnénk. De nyilván a jelenlegi tulajdonosnak nem ez a célja”
– részletezte.
Szalay szerint az Avalon és ennek a szállodának az esete új precedenst fog teremteni Tata történetében.
„Tata városa azt mondta, eddig és ne tovább. Tata nem az a város, ahol a lakosokra csak úgy rá lehet rúgni az ajtót, ahol bármit meg lehet tenni. Nem lehet azt mondania egy cégnek sem, hogy mi márpedig Tatát választottuk, ha Tata viszont nem őket választotta”.
