Ötezer tagja megkérdezésével készített felmérést a katatörvény átalakításáról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). A válaszokból az derült ki, hogy bár a vállalkozók jelentős hányada szerint az egyszerűsített adózás kérdését rendezni kell, azt a katatörvény jelenleg elfogadott formájával nem sikerült széles rétegek számára megnyugtatóan megtenni.
A BKIK elnöksége erős bírálatot fogalmazott meg Parragh László felelősségét illetően is:
„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke „félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben ezen tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is”
– írja a Blikk a kamara állásfoglalását idézve.
A vállalkozóknak így okozott károk miatt a BKIK elnöksége a tisztségéről való lemondás megfontolását javasolja Parragh Lászlónak.
Emellett több módosító javaslatot megfogalmazott a kamara. Kiemelik többek közt, hogy teljesen életszerűtlen helyzetet idézett elő az üzleti ügyfelek kiszolgálásának tiltása, ezért azt javasolják, hogy a katában maradó vállalkozások számára tegyék lehetővé ezt az árbevétel egy meghatározott részéig (10-30%-áig), amit akár többlet (20-40% közötti) adómérték is sújthat.
A másik, egyszerűbb megoldás, hogy korlátlanul lehessen cégeket kiszolgálni. Ebben az esetben a cég fizetne 40% többlet adót, ugyanis ez gyakorlatilag megegyezik egy munkavállalói adóteherrel – olvasható a közleményben.
Az új katából kikerülő azon mikrovállalkozásoknál, akiknél semmiképp sem értelmezhető bújtatott munkaviszonyként az eddigi katás jogviszony, az átalányadózásra vagy tételes költségelszámolásra való átállás nemcsak az adó, hanem az adminisztráció nagymértékű megugrását is jelenti, amire a BKIK szerint több megoldás is létezik:
- egy új, ezen vállalkozásokra igazított, a katához képest jelentősen emeltebb havi összegű egyszerűsített adóforma bevezetése;
- lehet úgy szegmentálni, hogy a szezonális jellegű, kreatív, illetve tudományos szférában dolgozók számára egy egyszerűsített adóforma legyen, a többiek számára pedig egy egyszerűsített egyéni vállalkozói átalányadózás;
- a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózás egyszerűbbé tétele;
- az EKHO részbeni átalakítása is jó megoldás lehet.
Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az átalányadó jó megoldás a katából kikerülő több mint százezer „mellékállású” vállalkozónak, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként megbízásokat vállal, és reálisan évi 3-4 millió forintot képes megkeresni,
ugyanakkor „érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését”.
Mint ismert, Parragh László az új kormány megalakulása után határozottan kiállt a kata teljes átalakítása mellett, mert szerinte az „fenntarthatatlanná” vált a vállalkozások trükközése miatt, ugyanis „egyre többen ismerték fel, hogy a katát választva kedvezményesen kerülhető ki a közteherviselés.”
„A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült”
– kommentálta később a Világgazdságnak a kormánypártok által egy nap alatt, az érintettekkel való egyeztetés nélkül megszavazott törvénymódosítást, amely szeptembertől ellehetetleníti, hogy a katások – egyébként rengeteg esetben teljesen szabályos módon – cégeknek is számlázzanak.
Az átalakítás miatt számos katásnak kell egyik napról a másikra átszerveznie az életét, és szembenéznie a megnövekedő adó- és adminisztrációs terhekkel. Utóbbit az is súlyosbítja, hogy az átalányadóra való átállás folyamatos könyvelői jelenlétet igényel, akik azonban a Billingo online számlázó friss felmérése szerint 5-20 ezer forintos áremelést terveznek bevezetni a katából kieső ügyfeleik esetében.
A kutatásban megkérdezett könyvelők mindössze felének van tapasztalata az átalányadós vállalkozókkal, és bár a jelenlegi helyzetre való tekintettel sokan foglalkoznának az így adózó ügyfelekkel, több mint egy harmaduk továbbra sem fog átalányadózókat bevállalni. A legnagyobb kihívásként a rövid határidőt és a többletmunka terhet látják, valamint azt, hogy egyesével kell kitalálni a legjobb megoldást minden katásnak.
A budapesti iparkamara végső javaslatait széleskörű kamarai egyeztetést követően teszi majd meg, emellett információs csomagokkal, valamint egy augusztusi konferenciával is segítik a katából kikerülő vállalkozásokat.
