A mai kormányinfó legfontosabb bejelentése a benzinársapka szigorítása volt. Az új rendelet ma délben lépett életbe, ami szerint csak azok a járművek tölthetőek 480 forintért, amik „természetes személy által üzemeltettek”, jelentette be Gulyás Gergely.

Továbbá a magánkézben lévő mezőgazdasági gépek és a taxisok is tovább tankolhatnak 480 forintért. Ellentétben a céges autókkal, illetve a tömegközlekedési eszközökkel, mentő- és rendőrautókkal, amik esetében azért nem jár a kedvezmény, mert Gulyás elmondása szerint akkor az állam „egyik zsebéből a másikba” tenné a pénzt.

Azt is megtudtuk, hogy a stratégiai készletek egynegyedét is felszabadítja a kormány a kőolajhiány pótlására.

Az új rendeletnek köszönhetően Gulyás szerint nem kell majd a jövőben szigorítani a benzinárstopon.

A rezsicsökkentés kapcsán is kijelentette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a piac alakulásának ellenére is fenntartható lesz az átlagfogyasztók számára a kedvezményes energiaár.

A nagycsaládok további 600 köbméter kedvezményes gázt kapnak, ez minden gyermek után 300 köbméterrel nő. Az átlag feletti gázár magas, de így is alacsonyabb, mint a beszerzési ár. Mivel villanyáramot Paksról és a naperőművekből tudunk beszerezni, így azt a piaci ár alatt tudják biztosítani.

Az ország gáztározói most 50 százalékon állnak, ami 3 milliárd köbméter gázt jelent, ez 125 napig tudja ellátni a lakosságot, és 2 hónapig az országot.

Azt is megtudtuk, hogy a tűzifára nem lesz árstop, illetve a kormány már megkezdte a felmérést az iskolák fatüzelésre való átállása kapcsán, mely elsősorban kicsi, 4-8 osztályt oktató intézményekre fog vonatkozni. Az átállást teljes mértékben támogatni fogja a kormány, akár állami kazángyártással is.

Azt is megtudtuk, hogy szeretné a kormány, ha újabb napelemes pályázatok indulnának Magyarországon, de ez nagyban függ a „brüsszeli bürokráciától”. Ennek kapcsán azt is kijelentette, hogy a nyugdíjasoknak érdemes lesz hitelt felvenni az ilyen korszerűsítésre.

Rezsicsökkentés kapcsán Gulyás Gergely arra sarkallt mindenkit, hogy akinek lehetőségében áll, az alakítsa társasházzá otthonát. A társasházi ügyeket a különböző földhivatalok „soron kívül” fogják kezelni.

Arról, hogy mikor dől el, hogy ez egyetemek hogyan oszthatják be a felvételinél a 100 pontot, amiről ők döntenek úgy fogalmazott:

„Kormányzati filozófiai alapállás ezzel kapcsolatban, hogy a vagyonkezelő alapítványok, amik az egyetem működtetésért felelősek, azoknak az a feladata, hogy európai élmezőnyben legyenek az egyetemek. Ennek akkor van értelme, ha a kuratóriumnak valós döntési lehetőségük van, abban, hogy az ő területükön melyek azok a speciális képességek amivel a munkaerő piacon megállhatja a helyét, az egyetemet el tudja végezni a diák.”

A 100 pontban szabadon dönthetnek, minden egyetem különféle kritériumokat szabhat meg.

A kötelező nyelvvizsgáról azt gondolja, annak hosszabb ideje nincs értelme, mert miközben óvónő hiány van, és egyetemi végzettségre van ehhez szükség itt teljesen értelmetlen a nyelvvizsga előírás.