Már a népszavazási kampány során is megtapasztaltam, hogy Jámbor András kampányában a hangsúly azokon a problémákon van, amelyek valóban meghatározzák az emberek mindennapjait. Persze gondolhatnánk, hogy ez elengedhetetlen eleme kéne hogy legyen minden sikeres kampánynak. Mégis ritka volt ez az elmúlt 12 évben.
A választást megelőző napokban a Szikra mozgalom aktivistái vezetnek naplót a Mércén. A Jámbor András (2019 őszéig lapunk főszerkesztője) józsefváros-ferencvárosi kampányát segítő mozgalom aktivistái arról írnak, miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a választási kampányban, és milyen véleményekkel és élethelyzetekkel találkoznak a választókerületben kampányolva?
Persze senki sem várja el a hozzá bekopogtató aktivistától, hogy vázolja fel neki lépésről lépésre a lakhatási válság felszámolásának pontos menetrendjét, főleg ha az az aktivista még érettségi előtt áll. A nehézségeket inkább az okozza, hogy meggyőzzük a választókat, hogy mi el vagyunk kötelezve, hogy tegyünk a változásért. Elmondhatom annak, akinek tönkretette gyerekkorát a család devizahitele, hogy bérlakásokat akarunk építeni azért, hogy minél többeknek legyen biztosítva a lakhatása – a Diákvárosért szervezett tüntetés és a népszavazási kampány bizonyítja, hogy komolyan gondoljuk, amit mondunk. De ha valaki már teljesen elvesztette a politikusokba vetett bizalmát, akkor nehéz meggyőzni arról, hogy Jámbi majd más lesz.
Persze azt is szokták mondani, hogy még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy megértsem: minden politikus csak lop, csal és hazudik, és azt tanácsolják, hogy inkább csináljak valami hasznosabbat.
Sokan vannak azok is, akik nem konkrét élmény miatt nem támogatnak minket, hanem egész egyszerűen azért, mert úgy látják, a rendszerváltás óta mindenki csalódást okozott nekik. Az ilyen emberek között vannak, akik emiatt a Fideszre szavaznak, hiszen a 12 éve kormányon lévő párttól már legalább tudják, hogy mire számíthatnak. Őket nehéz meggyőzni, mert számukra az új vezetők kiszámíthatatlanságot jelentenek. Jámbi felé mégis mintha mindenki nyitottabb lenne, talán azért is, mert látják, hogy ő nem parancsokat akar osztogatni, hanem képviselni az embereket.
A legfontosabb kihívást azonban azok jelentik, akik nem terveznek szavazni. Sokan közülük – hasonlóan számos kormánypárti szavazóhoz – határozottan rövidre zárják a velünk való beszélgetést, de szerencsére vannak, akik még alig néhány nappal a választások előtt sem teljesen biztosak álláspontjukban. Ilyenkor meg kell ragadni a lehetőséget – és valahogyan a választó figyelmét is. Egyszerű lenne, ha a választó elmondaná, hogy milyen problémák foglalkoztatják, de ezt általában nehéz egyetlen kérdéssel kideríteni. Ez azért is lehet így, mert az embereknek túl sok gondjuk van, és azt sem tudják, hol kezdjék a felsorolást, vagy azért is, mert úgy érzik, felesleges elmondaniuk ezeket, „a politikusoktól” úgysem számíthatnak segítségre.
Van, aki tulajdonképpen azért nem akar szavazni, mert nem is igazán tudja, hogy mik a pártok programjai, így már azzal is sokat tudunk segíteni a döntésének meghozatalában, ha néhány mondatban összefoglaljuk neki az ellenzék terveit. Azzal is támogathatunk valakit a döntésben, hogy ott vagyunk, ott vagyok, jelenlétemmel bizonyítom, hogy van még közélet ebben az országban, hogy talán lehet újra bízni egy jelöltben. Volt, aki az ajtónyitáskor kijelentette, hogy nem szavaz, de miután elmondtam neki, hogy Jámbi miket tett eddig a Diákváros megvalósulásának érdekében, sokkal érdeklődőbb lett, még az ellenzék programfüzetét is elkérte, és el is döntötte, hogy április 3-án mégsem marad otthon, mert egyéni képviselőjelöltre mindenképpen szeretne szavazni. Volt, aki ugyanígy közölte velem, hogy nem szavaz, de hagyta, hogy elmondjam neki az érveimet, amelyeket általában fel szoktam hozni. Miközben beszéltem, sokszor csodálkoztam rá arra, hogy még mindig figyel rám az illető, és nem vág a szavamba. Végül persze lekerekítettem a mondanivalómat, mert már szinte én sem tudtam, hogy miről beszélhetnék még. Mindig érdekes bizonytalan szavazókkal beszélni, csak azt sajnálom, hogy gyakran nem derül ki, végül milyen hatása lett az interakciónknak.
