A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 11-i nap első összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Oroszország kérésére fogja tárgyalni az ENSZ biztonsági tanácsa a vádat, miszerint Ukrajnában biológiai fegyvereket fejlesztettek laborokban az USA közbenjárásával. Az ukrán és az amerikai fél tagadja a vádakat. A vádakat a legfölsőbb hivatalos szinteken fogalmazta meg az orosz fél, nevezetesen az orosz külügyminisztérium szóvívője, Zakharova Marija és Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dimitrij Csumakov. Az ENSZ már a mai napon vizsgálni fogja a kérdést.
A nyugati híradások amellett hoznak fel érveket, hogy a vádak hamisak. Többek között azt, hogy az orosz vád szerint etnikailag specifikus, vagyis csak oroszokat megbetegítő biofegyverek létrehozásán dolgoztak a laborokban, de egy ilyen fegyver – a szakértők szerint – nem lehetséges, ugyanis nincsen – nem is lehet – etnikai választófal a szláv ukrán és a szláv orosz nép között.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai biológiai laborokban tudományos kutatást végeznek, nem hadi technológiát fejlesztenek. Zelenszkij szerint „ha valaki tudni akarja, mire készül Oroszország, nézze meg, mivel vádol másokat”.
A Fehér Ház sajtósa, Jen Psaki „nevetségesnek” nevezte az orosz vádakat és elmondta, hogy Oroszország hamis hírek terjesztésével próbálja igazolni Ukrajna ellen indított háborúját. A Pentagon szóvívője, John Kirby „malőrnek” nevezte a titkos laborokról szóló felvetéseket.
We took note of Russia’s false claims about alleged U.S. biological weapons labs and chemical weapons development in Ukraine. We’ve also seen Chinese officials echo these conspiracy theories.
— Jen Psaki (@PressSec) March 9, 2022
Kína kiállt Oroszország mellett és felszólította az USA-t, hogy multilaterális szerződésekben tegye lehetővé biológiai laboratóriumainak felügyeletét.
Chinese Foreign Ministry: „The US has 336 labs in 30 countries under its control, including 26 in Ukraine alone. It should give a full account of its biological military activities at home and abroad and subject itself to multilateral verification.”pic.twitter.com/SP4lBq83Um
— 曹 毅 CAO Yi أبو وسيم (@CaoYi_MFA) March 8, 2022
Hadiállapot
Mindeközben az amerikai hírszerzés szerint már csak 15 kilométerre állomásoznak az orosz csapatok Kijev központjától. Egyes csapatok viszont visszafordulhattak az észak-keleti Szumi városa felé, egyelőre ismeretlen okokból. Csernihiv városát már sikerült elszigetelniük az oroszoknak, Mariupol kikötő városát pedig körbevették, ahol már éhínség sújtja a foglyul ejtett, szabadulni képtelen helyi lakosságot (lásd részletesebben a tegnapi összefoglalónkban). A háború nyugat-Ukrajnába is kiterjedt Luck és Ivano-Frankivszk városának bombázásával.
Amerikai becslések szerint már több mint 700 rakétát lőtt ki Oroszország Ukrajnára a háború kezdete óta.
Az Egyesült Királyság honvédelmi minisztériuma szerint Oroszország a katonaság újjászervezésére készül, mivel a villámháborúnak szánt támadás elhúzódott. Ezt igazolják azok a légi-felvételek, amik azt mutatják, hogy a Kijev felé tartó több kilométeres katonai konvoj szétszéledt és egységeit a közeli városokba csoportosították át.
Csernobili helyzet
Ukrajna az ENSZ-nek azt nyilatkozta, hogy minden kapcsolatát elveszítette a csernobili atomkatasztrófa helyszínével. A múlt héten vette irányítása alá az orosz hadsereg a csernobili zónát, azóta megszűnt a kommunikáció a szarkofágnál dolgozó személyzettel.
Korábban e-maileket váltott az ukrán hatóság a személyzettel, de az e-mailek elmaradnak mióta Csernobilban megszűnt minden külső áram- és energiaszolgáltatás. Az energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra a terület megszállása során sérült meg. Oroszország szerint azóta ezt sikerült orvosolni, de az ENSZ Nemzetközi Atomenergia‑ügynöksége további megerősítést szeretne erről. Az ENSZ az 1986-os baleset helyszínén dolgozó személyzet hogyléte felől is aggódik, mert az orosz megszállás óta műszakváltás nélkül kell dolgoznia a személyzetnek a helyszínen.
Az ENSZ ügynöksége ellenőrzéseket készül végezni Ukrajna nukleáris létesítményeiben, de „távfelügyeleti berendezéssel” is tudja monitorozni helyzetet – emlékeztetett az ügynökség általános igazgatója, Rafael Mariano Grossi. Csernobilban vészhelyzet esetén dízeles generátorok biztosítják az energiaellátást.
Kiberháború
A Facebookon és az Instagramon ideiglenesen lehet majd olyan kijelentéseket tenni, amik „normál esetben” a közösségi médiaoldalak szabályzatába ütköznének. Így például szabad lesz majd Putyin halálát kívánni, vagy erőszakra felszólítani az orosz katonák ellen. Orosz civilek ellen továbbra is tilos lesz az erőszakra való felszólítás, a Putyin halálát kívánó posztokat pedig akkor törlik, ha mások halálát is kívánják vagy „helyszínre és módszerre” is javaslatot tesznek. A belarusz diktátorra, Alekszandr Lukasenkára vonatkozó szabályokon szintén lazított a Facebookot és Instagramot birtokló Meta nevű cég.
A Reuters információja szerint a moderációra vonatkozó változások csak a következő országokban lesznek érvényesek: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia és Ukrajna.
A múlt héten Oroszországban betiltották a Facebookot, a Facebook és a Twitter pedig letiltotta a Russia Today-t és a Sputnik News-t. A Twitter válaszul a dark weben elérhető oldalt indított Oroszországban. A Facebook és a Twitter letiltott posztokat az Egyesült Királyság orosz nagykövetségétől, ami „fake news”-nak nevezte a mariupoli gyermekkórház bombázásáról szóló híreket.
Menekülthelyzet
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki arról, hogy minden Ukrajnából menekülő személy jogosulttá válik kórházi ellátásra, legyen az ukrán-magyar kettős állampolgár, ukrán állampolgár, vagy Ukrajnából menekülő harmadik világbeli személy. Tolmácsot, koronavírus-tesztelést, oltást és gyógyszereket is biztosít nekik a magyar állam.
