Levélben keresték meg a közalkalmazotti szakszervezetek Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető minisztert és Orbán Viktor, miniszterelnököt, hogy azok alkotmányos kötelezettségüket eleget téve hallgassák meg őket a hatáskörükbe eső kérdésekben. A leveleket a Miniszterelnökség épülete előtt tartott sajtótájékoztatón ismertette Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke és Dr. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozok Szakszervezetének elnöke.

A szerdai napon Gulyás Gergely számára eljutatott levélben írják, hogy 2019 óta nem volt önálló ülése a Közalkalmazottak Érdekegyeztető Fórumának (KÉF), 2020-ban egyetlen alkalommal, 2021-ben pedig egyszer sem ült össze a KÉF.

Annak ellenére, hogy annak összehívását a szakszervezetek szabályosan kezdeményzeték tavaly májusban.

„Tájékoztatjuk, hogy a teljes magyar közigazgatás személyi állománya körében igen nagy a bizonytalanság, érzékelhetően erősödik az emberi és a munkavállalói kiszolgáltatottságtól való félelem. A közigazgatás valamennyi munkaszervezetétől, az ország minden megyéjéből és Budapestről a közigazgatásban dolgozók azt igényelték, hogy a szakszervezetek tárgyaljanak a Kormánnyal:

– a kormánytisztviselők és a köztisztviselők bér- és kereseti helyzetéről

– a létszámhelyzetről

– a munkafeltételek és a munkavégzés körülményeinek alakulásáról

– a járványhelyzet következtében kialakult feszültségekről, többletkövetelményekről”

-üzenik Gulyás Gergely miniszternek. Kiemelik, tekintettel arra, hogy 2021-ben a KÉF egyetlen alkalommal sem tartott ülést, a hatáskörébe tartozó ügyekben véleményt nem tudott nyilvánítani, ezért álláspontjuk szerint törvénysértés történt.

„A Kormánynak ez a gyakorlata nem felel meg az érdemi szociális partnerség követelményének. Ez ellen NYILVÁNOSAN TILTAKOZUNK és KÖVETELJÜK, hogy:

TEGYEN ELEGET ESKÜJÉBEN VÁLLALT ALKOTMÁNYOS KÖTELEZETTSÉGÉNEK!

Ellenkező eset megalapozhatja a miniszteri tisztségéből történő távozásra szóló felszólítást.”

-írják levlükben.

Boros Péterné elmondta, hogy 14 éve 38 650 forint az önkormányzati köztisztviselők illetményalapja. Ma Magyarországon még mindig 3000 tisztségviselő dolgozik olyan önkormányzatokban, ahol nem tudják ettől eltéríteni az illetmény alapot, függetlenül az életkortól és a diplomától még mindig bérminimumot keresnek. Ezért követelik a diplomás minimálbért a közalkalmazásban. Az MKKSZ 4 éves sztrájk követelése a minimum 60 ezer forintos illetmény alap sem tudott még sok helyen megvalósulni – pedig ezen már túlhaladott az élet, megverte az infláció, mondta el Boros.

Idézte egy köztisztviselő kolléganőjének levelét, amiben arról számolt be, hogy a napi étkezése egyetlen kifli. Éhezik. Boros Péterné megjegyezte, nincs különbség a pedagógus éhezése és a köztisztviselő éhezése között. Elmondta, az önkormányzatokkal szembeni megszorítások, a szubjektív szempontok alapján kiosztott támogatások még jobban növelték önkormányzat és önkormányzat között a lehetőségbeli különbségeket.

„Ezek miatt a mesterségesen létrehozott feszültségek miatt a kormány a felelős. Végső soron a dolgozókon csattan az ostor, az ő megélhetésük kerül veszélybe.”

Boros Péterné elmondta, ha a kistelepüléseken nem lesz köztisztviselő, akkor nem lesz posta, nem lesz bolt akkor sajnos már csak a kocsma marad. Kiürülnek a települések, elvándorolnak az emberek. Megjegyezte, két év alatt 300 ezer ember vándorolt el Szabolcs és Borsod megyéből.

„Természetesen kidolgoztuk a helyzet megoldására vonatkozó javaslatainkat a konzisztens illetményelőmeneteli rendszerre.”

Borosné kiemelte, tisztában vannak vele, hogy választások jönnek, hiszen azokat ők fogják törvényesen levezényelni. Így nem szeretnék azt a választ kapni, hogy ők Soros emberei, és ilyen-olyan oldal emberei, „mert ettől már mindenkinek röhögőgörcse van.

Dr. Taskovics István ismertette a kormánytisztviselők problémáiról és összefoglalta az Orbán Viktornak írt levelüket. Elmondta, az ország egyik legrosszabb munkáltatója az állam. Levelükben megüzenték a miniszterelnöknek,