319 igen és 248 nem szavazattal évtizedek óta nem látott mértékű adóemelést fogadott el a brit parlament, amely évente mintegy 12 milliárd fontnyi többletbevételt hoz majd az államkasszának. Az adóemelésből befolyó milliárdokat az állami egészségügyi rendszer helyrehozatalára és a szociális ellátórendszer fejlesztésére tervezi fordítani a brit kormány. Az új intézkedés kitűzött célja a Nagy-Britanniában is fejtörést okozó gondoskodási válság mérséklése, illetve a járvány okozta károk enyhítése.

Boris Johnson elismerte, hogy az új adóemeléssel megszegte 2019-es kampányígéretét, mivel konzervatív elődjeihez híven ő is adócsökkentést ígért. A kormányzó Konzervatív Pártból öt képviselő is a határozat ellen szavazott, a javaslat konzervatív ellenzőinek többsége viszont tartózkodott a szavazás során. A konzervatív, ám „hátsópados” (nem kormányközeli) Jake Berry „szocialistának” nevezte a kormány adóemelését és annak átgondolásra buzdította saját pártját. A javaslat viszonylagos szűk többséggel, 71 szavazattal ment át.

Az új törvény az állami juttatásokat fedező társadalombiztosítás adóját növeli 1,25%-kal, valamint felső költséglimitet állapít meg a szabadpiaci alapon működő idősgondozásban.

Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője szintén a javaslat ellen szavazott, mert szerinte az a dolgozó emberekkel fizetettné meg az elmúlt évtizedben módszeresen leépített egészségügy helyrehozatalának költségeit, amely leépítésért éppen a Konzervatív Párt a felelős. A törvénymódosítások kritikusai azt is felrótták a kormánynak, hogy az intézkedés a jómódú családok idősgondozási költségeit is csökkenti, akik nem feltétlenül szorulnának ilyen segítségre. Paul Johnson, a brit Költségvetési Intézet vezetője szerint is differenciálni kéne a segítségnyújtásban és a költségvetésnek inkább kéne vagyoni és örökösödési adók megemelésére, mintsem a társadalombiztosítási adó megnövelésére támaszkodnia, de legalábbis több adókulcsra lenne szükség a társadalombiztosításban.