Romániában, Kolozsváron a város vezetése jelenleg is borzasztó körülmények között lakó roma családok kitelepítésére készül anélkül, hogy lakhatási alternatívát kínálna nekik, pedig eleve a városi hatóságok idézték elő áldatlan lakhatási helyzetüket.
A Patarét (Pata Rât) melletti Európa legnagyobb, szeméthez kötődő szegregátuma, de most több családot még az ottani lakhatás lehetőségétől is megfosztanának a városi hatóságok.
A jelenleg sem rózsás helyzet több, mint tíz éve áll fenn, akkor ugyanis 76 roma családot lakoltattak ki a Coastei utcából, majd telepítettek át erőszakkal a városszéli szeméttelep mellé. Az akkori gyerekek most már maguk is gyermekes szülők, és immár másodszor néznek szembe a kilakoltatás rémével, ezúttal az úgynevezett pataréti moduláris házakból. Anélkül, hogy alternatívát kínálnának fel nekik, pedig a városban élő és dolgozó emberek évről évre pályáztak szociális lakásokra.
A Szociális Lakhatást Most! szervezet közleménye szerint eddig 81 szervezet és csoport, valamint több, mint 200 ember követeli Romániából és más országokból a kilakoltatások leállítását. Az ügyet ezen a linken lehet támogatni, akár magyar állampolgárként is. Az aláírásokat a szervezők román közintézményeknek, valamint nemzetközi emberijogi szervezeteknek fogják továbbítani.
A szervezet üzenete, melyhez a támogató aláírásokat gyűjtik, a következő:
„Sürgősen kérjük önöket, hogy avatkozzanak közbe a kolozsvári városházánál, és személyesen Emil Boc polgármesternél, hogy meggyőzzék, ne tegyen újabb embertelen lépést a romák ellen, akiket egyszer már 2010-ben is kilakoltattak, győzzék meg, hogy állítsa le a kilakoltatásukat a pataréti moduláris házakból, míg nem tud nekik lakhatási alternatívát nyújtani, például megfelelő szociális lakhatást a városban.”
A szervezet korábban már felkereste a városházát és a polgármestert, azonban nem kaptak semmiféle választ – holott a probléma maga már évek óta fennáll. 2020 júniusában az ENSZ Megfelelő Lakhatással foglalkozó különleges megbízottját is felkeresték.
A jelenlegi helyzet azonban ugyancsak fenntarthatatlan hosszú távon. A lakások, ahova 2010-ben költöztették a 350 embert, kevesebb mint egy kilométerre állnak a mérgező szemétteleptől. A 2010-es kilakoltatás ügye jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van.
Mint a lakhatási szervezet közleményében írja,
„Követeljük az igazságot, a közbefektetéseket a szociális lakhatásba, megfelelő és elérhető lakhatást mindenkinek! Elég a kilakoltatásokból, a romák stigmatizáló szegregálásából és az intézményi rasszizmusból!”
A polgármesteri hivatal négy családot készül kilakoltatni, akik a Szociális Lakhatást Most! szerint értelemszerűen nem jókedvükből laknak a szeméttelep mellett, hanem azért, mert már nem fértek el szüleikkel és gyerekeikkel együtt a 16 négyzetméteres moduláris lakásokban, így üres lakásokat foglaltak el – mert nem volt más lehetőségük. A hivatal a kilakoltatás mellett kártérítést is fizettetne a családokkal a „jogcím nélküli lakásfoglalás” miatt. Szociális lakhatást azonban nem biztosít nekik.
Az egyik család 2923,20 román lejes, nagyjából 212 ezer forintos csekket kapott kézhez, amiből elvileg a kilakoltatásukat fedeznék, és Oszoczki András végrehajtó irodája azt is közölte, hogy a számla kiegyenlítése valamennyi vagyonuk és bevételük terhére is megtörténhet. Ebben a helyzetben – miután eddig is egy mérgező környezetben voltak kénytelenek élni – a családok a hajléktalanság és a súlyos adósság rémével néznek szembe.
A szervezet szerint ahelyett, hogy a város megfelelő lakhatást biztosítana a szükséget szenvedőknek, azoknak a körülményeit is rontja, akik a városban dolgoznak, csak épp a bevételeik nem elegendőek a megfelelő lakhatás biztosításához. A városháza megfelelő hivatala nem dolgozott ki kilakoltatásokat megakadályozó rendszert. A román állam pedig nem tiltotta be a kilakoltatásokat, mindössze – akárcsak a magyar kormány – a járvány miatti veszélyhelyzet idejére függesztette fel őket.
Kolozsváron mindeközben a lakásállomány kevesebb mint egy százaléka a szociális bérlakás, és az elmúlt három évben évente kevesebb mint tíz szociális bérlakást adtak ki, évi több mint 350 pályázat mellett. Ráadásul a városháza egyáltalán nem kezeli prioritásként a szociális problémák megoldását. A szervezet szerint semmit nem teljesített 2014-20-as stratégiájából, nem épített egyetlen szociális lakást, és nem fejlesztett, valamint teljesített semmilyen tervet a szennyezett szegregátumban lakók megfelelő lakhatásának biztosítására.
Eddig egy négymillió eurós, Norvég Alapból finanszírozott projekt keretében költöztették el a Patarét lakóinak tíz százalékát, 21 családot, az ő helyükre költöztek be a szerződés nélküli lakók, akiknek így legalább nem illegálisan épített kunyhókban kellett lakniuk.
Az első család kilakoltatás július nyolcadikán esedékes.
A Szociális Lakhatást Most! azt kéri, hogy aki teheti, írjon Emil Boc polgármesternek, és kérje a kilakoltatások leállítását.
A szervezet megadta a megfelelő elérhetőségeket is: e-mailen a [email protected] címen, telefonon a +40264-596030 számon lehet a kilakoltatások leállítását követelni (utóbbi esetben érdemes a polgármestert kérni). A petíciót pedig itt lehet aláírni.