Májusban 9 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, ezzel pedig 42 milliárdra nőtt a tartozásállomány- írja a napi.hu. Még soha nem volt példa ilyen mértékű évközi kórházi adósságemelkedésre, a 42 milliárdos tartozás az év ötödik hónapjára szintén rekord.

Idén havonta átlagosan 6,7 milliárddal nőtt a kórházak adóssága, ami a korábbi évek 3-4 milliárdos átlagának körülbelül a kétszerese.

Május végére minden tizedik magyar kórház adóssága meghaladta az egymilliárd forintot, a Pécsi Tudományegyetem kórháza a 2,9 milliárdos adósságával volt a legeladósodottabb magyar kórház. A napi.hu-nak nyilatkozó Rásky László, Orvostechnikai Szövetségének főtitkára is úgy véli, hogy a rossz finanszírozási struktúra és az alulfinanszírozás áll a kórházak eladósodása mögött.

Mivel az elektív, tervezhető műtétek még nem indultak el májusban és a harmadik hullám lecsillapodásával a covid fertőzött betegek száma is lecsökkent, nem igazán magyarázható mással a kórházak adósságának hirtelen növekedése, minthogy vagy megszűnt a plusz forrást biztosító kormányzati támogatás, vagy a covid miatt rendelt eszközök számlája májusban járt le.

A kormány 2014 óta ugyanannyi pénzt, 220-230 milliárd forintot ad a gyógyítást szolgáló dologi kiadásokra, csak a bérversenyre és a kényszerű konszolidációra költött pénzt emelték meg. 2019-ben még költségvetési felügyelőket küldött volna a kormány az eladósodott kórházakba, és az adósság elleni fellépés részeként a kormány az aktív fekvőbeteg-ellátási kapacitásokat is csökkenteni kívánta. Orbán Viktor 2020 januárjában – tehát a járvány európai berobbanása előtt – kijelentette, hogy „2020-ban nem lehet eladósodott kórház”, akkor a miniszterelnök azt állította, hogy az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák.