A fideszes többség június 3-án megszavazta a parlament Törvényalkotási bizottságában (TAB) a kormány azon javaslatát, hogy az egyetemi közalapítványokba befizetett céges adományok 300 százalékát írhassák le az adóalapjukból a cégek, írja a Népszava.
A csütörtöki ülés pusztán 33 percig tartott, az ülés során érdemi vitára nem került sor.
A kormány a 2022-es adócsomagjában eredetileg 50 százalékos adóalap-kedvezményre tett javaslatot a közhasznú alapítványokat támogató cégek számára, de ezt felülírták, s inkább 300 százalékos kedvezményt adnának.
S bár ez nem jelenti azt, hogy a cégek az adóalapjuk háromszorosát írhatják le, ahhoz azonban joguk lesz, hogy az egyetemi közalapítványoknak adott támogatás 27 százalékát leírják az adójukból.
Indoklás nélkül
Noha a javaslatot ellenzéki politikusok sora bírálta, ennek ellenére a TAB csütörtöki ülésén Izer Norbert adóügyi államtitkár egy szóval sem indokolta miért emelték az eredeti arány hatszorosára a jóváírás lehetőségét.
Mivel ez a javaslat a parlamenti vita lezárása után született, az adóügyekben illetékes gazdasági, illetve költségvetési bizottság nem is látta a javaslatot, így ott nem is tárgyaltak a kormány újabb előterjesztéséről.
A Népszavának nyilatkozó Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint „politikai döntésről” van szó, hiszen „a kormány számára fontosak a nemrégiben létrehozott egyetemi közalapítványok”, László Csaba volt pénzügyminiszter pedig elmondta, hogy „a 300 százalékos adóalap-kedvezmény mértékét tekintve példátlan a magyar társasági adóban”.
S bár csakugyan az adóalap 27 százaléka lesz leírható, „ez a felajánlás nem átlátható folyamat mentén zajlik, akkor vitaható minden ehhez hasonló adókedvezmény”.
Kekva-ország
Május folyamán a kormány, illetve a kormánypárt képviselői 20 törvényjavaslatot terjesztettek a Ház elé, ezek egyike a T/16208. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények módosításáról, amely a kormány jövő évi adómódosítási terveit foglalja össze.
Ennek egyik karakteres eleme volt, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – csökkenti az adóalapot legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.
Ki- és alászervezés
Az adótörvények benyújtása előtt két héttel, április 27-én fogadta el a parlament az alapítványok létrehozásáról szóló sarkalatos törvényt. Ezzel egy időben jött létre 16 közhasznú alapítvány, amelyek közül 11 felsőoktatási intézményt fog fenntartani. Ez utóbbiakra állami vagyont is átruházott az állam.
Amint a Mérce megírta, a „kekva”-törvény lehetővé teszi, hogy a hatálya alatt létrehozott alapítványokba több mint 1000 milliárd forintnyi közvagyont, MOL- és Richter-részvényeket, és 1750 (ezerhétszázötven) ingatlant adjanak át.
Az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható. A kuratóriumok ezenkívül megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja. A vagyonkezelő közalapítványok pedig legalább 600 millió forintos vagyont kapnak indításként.
A törvényjavaslat módosítóindítványa itt olvasható, a bizottság összegző módosító javaslata, amely június 3-án született, pedig itt található. Az adótörvény módosításáról szóló 16208-as javaslat pedig itt érhető el.
