Sok év után a napokban sikerült megszereznie a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mediánbérre vonatkozó adatait az LMP-nek, amit 2016 óta nem ad közzé az adatgyűjtő és elemző szerv. A párt közleményben számolt be arról, hogy a 2019-es számok lesújtó képet mutatnak a hazai dolgozók keresetéről.

A mediánbér, a KSH által gyakrabban közölt átlagbérrel szemben jóval tisztább képet adnak a hazai keresetek valós alakulásáról, mivel az átlagbért nagyban torzítják a legjobban keresők kiugró számai. Hiszen az átlagbér számításánál az összes kifizetett munkabért osztják el az azt megkapók számával, így, egy egyszerű példával élve, egy nincstelen magyar és Mészáros Lőrinc átlagvagyona 200 milliárd forint körül alakulna.

Ezzel szemben a mediánbér sorba állítja az összes hazai keresetet és azt a pontot jelöli ki, aminél a dolgozók fele többet, a másik fele kevesebbet keres.

Így alakulhat, szinte minden számításnál úgy, hogy a mediánér csak az átlagbér 70-80 százaléka. Az LMP által kiharcolt adatok is azt mutatják, hogy a 2019-es évben a bruttó átlagbérénél, ami 367 800 forint volt, több, mint 75 000 forinttal volt kevesebb a bruttó mediánbér, a maga 292 320 forintjával.

És ez az adat még mindig nem a valóságos helyzetet mutatja, hiszen a KSH statisztikáiba csak az 5 főnél nagyobb cégek dolgozóit és főmunkaidőben foglalkoztatottakat számítja bele. Így ebből a mikrovállalkozások és a részmunkaidőben dolgozók kimaradnak, pedig ők „nyilván lefelé húzzák a számokat”.- írja közleményében az LMP.

Ahogy az is torzítja az adatot, hogy nem nettó összeget látunk, de bruttóból is kiderül, hogy az emberek által valóban hazavitt összeg, középen 200 000 forint alatt volt. Tehát a dolgozók fele havonta kevesebbet realizálhatott ennél a számláján. Így nem csoda hogy a KSH átlagbérközlései sokakat rendszeresen felháborítanak, mert úgy érzik, ők jóval az alatt keresnek.

„Az EU statisztikai hivatala szerint – amire Orbán Viktor is szeret hivatkozni – egy magyar háztartásban az egy főre jutó nettó mediánjövedelem 156 000 forint volt 2019-ben, ami alig a harmada az Unió átlagnak és Bulgáriát, valamint Romániát megelőzve a 3. legalacsonyabb a tagállamok között.”

-írja közleményében a párt.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a KSH adataival az is probléma, hogy a közmunkások és az álláskereséséi járadékon élők bérét sem számítják bele a statisztikákba, holott ez most, a járvány okozta gazdasági válság, megszűnő állások és az elveszett munkahelyek többek között közmunkával pótolni tervező kormányzati lépések miatt egyre nagyobb számú embert érint majd.