Ma tárgyalja újra az olasz minisztertanács Rómában azt a módosított tervezetet, ami az ország járvány utáni talpraállására állított össze ötéves mentőcsomagot. Az ország, amely a decemberben végül megszavaztott EU-s koronavírus-mentőcsomagból 196 milliárd eurót kapott, most 310 milliárd eurós új költségvetéssel jelentkezett.
A kibővített költségvetéssel Giuseppe Conte miniszterelnök Matteo Renzi volt demokrata olasz miniszterelnök zúgolódását próbálja meg csillapítani. Az immár régi pártját otthagyó, és a neoliberális Olaszország Él párt élén a kormánykoalícióban politizáló Renzi január 3-án bejelentette, mivel a helyreállítási programban a pártja által nagyon fontosnak tartott oktatási és digtalizációs programok nem kaptak elég forrást, képviselői nem fogják azt abban a formában megszavazni, sőt, ha a helyzet nem oldódik meg, akár ki is léphet kis pártja a koalícióból, ami a parlamenti többségükbe kerülne.
Az új mentőcsomag-vázlatot tegnap készítette el a Conte-kormány a mai kormányülés előtt. Ebben az eredeti szándék szerint ugyancsak az egészségügy (20 milliárd euró), a kormányzati elszámoltathatóság és a „zöld forradalom” területei (69 milliárd euró) kapnák a legtöbb pénzt, kibővítették viszont a tervet Renziék követleményeivel: az új terven oktatásra és kutatásra az egészségügynél is több, 21,8 milliárd euró, de az egészségügyre szánt pénzen belül is megjelent egy nagyobb összeg a digitalizációs és innovációs, valamint „felzárkóztatási feladatokra”.
Renzinek a kormányban jelenleg egy minisztere van, a mezőgazdaságot felügyelő Teresa Bellanova, az ő tárcája az új tervek szerint 5,5 milliárd euró helyett 6,3 millárdot kapna. A 2021-es évbe a teljes csomagból 25 milliárd euró extra forrás jutna.
Renzi és közeli szövetségese, Maria Elena Boschi volt mniszter az új tervezettel kapcsolatban azonban közölte a költségvetési kiigazítás nem elgendő a renzisták számára, ők azt javasolják, hogy a kormány forduljon az Európai Stabilitási Mechanizmus által biztosított hitelkerethez, mivel a koronavírus-járvány kitörése szerintük „a kormány által nem befolyásolható körülmény”.
Presentato il Piano Pandemico nazionale. Se ci sono poche risorse, bisogna scegliere chi curare. Ho una idea più semplice. Se ci sono poche risorse, prendiamo il MES. Ci vuole tanto a capirlo? #ItaliaViva
— Matteo Renzi (@matteorenzi) January 11, 2021
A mai kormányülésen így a viták továbbra is maradhatnak, megegyezés hiányában pedig az Öt Csillag Mozgalom, a Demokrata Párt és az Olaszország Él mozgalom koalíciója sem tartható fent. A gyors megegyezés azonban akár még meg is erősítheti Conte kormányát.
Renzi, aki pártja frakcióját az olasz Szenátusban vezeti, momentán csupán néhány képviselővel képezi a kormánykoalícióban a mérleg nyelvét többségként. Ahogyan azt az amerikai Bloomberg beszámolója is megjegyezte, a volt miniszterelnök Conte ellen indított januáriakcióját elsősorban az indokolhatja, hogy pártja egyre kevésbé népszerű, egy új választás esetén pedig maradék befolyását és hatalmát is elveszítheti Rómában, így ezért döntött most a radikális fellépés mellett.
Ha Renziék nem egyeznek ki, végleg felbomolhat a szélsőjobboldali Matteo Salvini miniszterhelyettes lemondása után, 2019 szeptemberében alakult baloldali-centrista olasz koalíció. Noha a másfél évvel ezelőtt formálódó kormányválság következtében a közvélemény-kutatásokat továbbra is vezető szélsőjobbos-bevándorlóellens Liga ellenzébe került, most Salvini előrehozott választást sürget a helyzet megoldására, ennek hiányában szerinte a jobboldalt kell az elnöknek kormányalakítással megbíznia. Kijelentette, bevándorlás-ellenes szövetség élén a neofasiszta Olasz Testvérek, a Liga és a Forza Italia alkotta kormányt szívesen vezetné.
Conte miniszterelnöknek azonban ezen kívül még számos lehetősége van a válság kezelésére: behívhat például új, kisebb baloldali-liberális pártokat a koalícióba, megpróbálva új többséget létrehozni vagy beadhatja lemondását úgy is, hogy szakértői kormány megalakulását javasolja Sergio Mattarella olasz elnöknek, aki ennek vezetőjét később kinevezi, későbbre halasztva egy új parlamenti választás lehetőségét.
Az utóbbi lehetőséggel kapcsolatban kormányzati körökben felmerült Mario Draghinak, az Európai Központi Bank volt elnökének neve is, mint aki egy szakértői kormány miniszterelnöke lehetne majd.
A Covid-válság, mint ismert Olaszország északi részén és később a teljes országban az egyik legsúlyosabb egészségügyi- majd később gazdasági válságot okozta. Az Európai Unió az Eurózóna gyengülésének mérséklésére először 2020 nyarán dolgozott ki mentőcsomagot, az Európai Helyreállítási Terv keretében július 24-én 672,5 milliárd eurót szavazott meg a tagállamok részére, ebből lett 2020 végére a 750 milliárdos hitel-önrésszel kidolgozott NextGenEU koronavírus helyreállítási terv.
Ennek, a fertőzöttek és az elhunytak nagyon magas száma miatt Olaszország a legnagyobb kedvezményezettje.