A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete és a Környezeti
Management és Jog Egyesület (EMLA) nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az Országgyűlés által csütörtökön megszavazott vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

Az új szabályozás szerint a gazdálkodóknak nem kell többé engedélyt
kérniük a kútfúráshoz, elég lesz csupán bejelenteniük azt, ha 50 méternél nem mélyebb kútból szeretnék öntözni a földjüket. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a már meglévő, de jelenleg illegális kutakra is. A  WWF arra figyelmeztet, hogy a bürokrácia terheinek csökkentése nem akadályozza meg a vízhiányt Magyarországon, ellenben az  érzékeny felszín alatti vízkészleteket veszélyezteti a szakmai kontroll nélküli kútlétesítés.

Dedák Dalma a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a mezőgazdaságban évről évre nő az aszálykár, és az éghajlatváltozás hatását a gazdák már a saját bőrükön érzik. Magyarország egyik legfontosabb vízgazdálkodási problémája  a talajvízszint folyamatos süllyedése, az új
szabályozás azonban az ország felszín alatti vizeinek megőrzését nehezíti. Dedák úgy fogalmaz,

„A vízhiány napjainkra számottevő mértékű a természeti környezet és a gazdálkodás szempontjából is. Ezt olyan megoldásokkal kell kezelni, melyek a vízkészletek megújulását is szem előtt tartják. A fenntartható vízhasználatra ösztönző megoldások a belvíz, az árvíz és a csapadékvíz megtartására alapozhatók. Az öntözési célú talajvízkutak számának növelése azonban elmélyíti a problémát”

Azt még nem lehet tudni hány gazdát érint majd az új szabályozás,  vagy  hogyan
biztosítható a felszín alatti vizek és a környezet védelme a 2021 januárjában életbelépő módosítással, azonban már most világos, hogy a kutak megfelelő szakértelem nélküli létesítése jelentős környezeti kockázatot jelent. Dedák Dalma szerint ugyanis az új rendszerben  egyedi tervdokumentáció és pontos helyismeret nélkül döntik majd el a központi szervek, hogy mennyire kockázatos a kút kiépítése. Egy hibásan épített öntözőkút pedig potenciális szennyezőforrás, lehet, mert az öntözés során a termőföldekre kijuttatott növényvédőszerek bekerülhetnek a felszín alatti vízkészletekbe.

A WWF és az EMLA nyílt levelében alkotmányossági vétóra bíztatja a köztársasági elnököt, mert szerintük új szabályozás a rövid távú gazdasági érdekeket szolgálja a jövő nemzedékeié helyett, valamint szembemegy a természeti erőforrásoknak és értékeknek alkotmányban biztosított védelmével.

Áder János 2020-as újévi beszédében épp a természetvédelemre hívta fel a figyelmet, nemrég pedig környezetvédelmi podcastot is indított a Kék Bolygó címmel. Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy a köztársasági elnök környezettudatossága miért nem különbözik a vállalatok által már jól ismert zöldre festés kampányától, a törvénymódosítás vétójával viszont most bebizonyíthatja ennek ellenkezőjét.