A  Monsanto nevű biotechnológia vállalat adatsorából kiderül, hogy a genetikailag módosított növényekben termelt Bt protein sokkal mérgezőbb lehet, mint a természetes Bt toxinok. A cég már harminc éve kimutatta, hogy az olyan növények mint a szójabab, a gyapot, vagy a kukoricafélék akár hússzor veszélyesebbek lehetnek az eljárás során, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) azonban figyelmen kívül hagyta az eredményeket. A Monsanto tanulmányára a Testbiotech hívta fel a figyelmet, akik ezt követően több, a vállalat kutatásait igazoló frissebb adatsorra is rábukkantak.

A Bt toxin a Bacillus thuringiensis nevű, talajban megtalálható baktérium által termelt fehérje, amely bizonyos rovarfajokra mérgező. A génmódosított növényekben gyakran alkalmaznak Bt toxinokat, hogy növeljék az egyes rovarokkal szembeni ellenálló képességüket. Bizonyos növények, mint például a szójabab, a gyapot, vagy a kukorica termelnek azonban egy enzimet, amely potenciálisan megnövelheti a toxinok intenzitását. Ezek az úgynevezett proteáz inhibitorok (PI) amelyek meggátolják a fehérjék lebomlását, így a Bt proteinét is.

A kutatások alátámasztják, hogy a PI enzim még kis dózisban is akár hússzorosára növelheti a Bt toxinnal módosított növények méreganyagát, azonban a Testbiotech szerint ezeket a tényeket eddig figyelmen kívül hagyták a kockázati becslések.

A  veszély abban rejlik, hogy a PI enzimek eltolják a fehérjék lebontását, így a Bt toxinok tovább megmaradnak különböző élőlényekben. A legtöbb bizonyíték rovarfajokon alapszik, azonban akadnak olyan kutatások is, melyek a vártnál több ideig mutatták ki emlősök gyomrában is a génmódosított növények által termelt Bt toxinok nyomát.

A probléma minden olyan növényt érinthet, melyet az Európai Unió termesztésre és élelmiszerként való importálásra hagyott jóvá. Az úgynevezett stacked events jelenség hatására pedig a növények összes méreganyag tartalma is növekedhet. A génmódosított növényeket általában több gén egyszerre történő átvitelével állítják elő, így azok „felhalmozódva” nagyobb ellenállóképességet biztosítanak.

Eddig sem az EFSA, sem pedig az ipar nem vizsgálta ki a Bt toxinnal összefüggő felhalmozódott gének fokozott kockázati tényezőjét környezetünkre és egészségünkre. Eközben újabb import kérelmeket készülnek elfogadni a génmódosított növényekkel kapcsolatban, melyekből öt a fokozottan veszélyes szójababot és kukoricát is érinti. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága azonban ellenzi a kérelmek elfogadását. A kérdésről az Európai Parlament várhatóan december közepén szavaz majd egy plenáris ülés keretében. A szavazás eredménye azonban nem kötelező jellegű az Európai Bizottságra nézve, de a Testbiotech szerint az EFSA kockázati becsléseiben jelentkező hatalmas szakadékokat a döntéshozó szerv nem ignorálhatja. Ennek kapcsán az intézmény követeli a jelenlegi EU-s elfogadási metódusok felülvizsgálatát.