A lengyel állami olajipari vállalat, a PKN Orlen vezetője hétfőn a közösségi médiában jelentette be, hogy az általa vezetett cég megveszi a bajor Verlagsgruppe Passau lengyel médiaportfólióját, a Polska Press-t, és ezzel a lengyel vidéki média nagy része a tulajdonába kerül.
Poland’s state-controlled energy group Orlen buys Polska Press, the publisher of some 20 local, regional newspapers.
Under the guise of ‘developing big data tools’, this is aimed at ‘repolonisation’ of the media industry, basically bringing it under indirect Govt control. https://t.co/fXukHWLYsl
— Jakub Krupa (@JakubKrupa) December 7, 2020
A tranzakció révén az állami olajvállalat tulajdonába kerül 20 regionális napilap Lengyelország 24 ilyen típusú kiadványa közül, emellett 120 heti rendszerességgel megjelenő kiadvány, és 500 weboldal is. Daniel Obajtek, az Orlen vezérigazgatója szerint ezzel a cég 17,4 millió lengyel állampolgárt tud elérni.
Bár a cégvezető főként üzleti és tartalomfejlesztési célokról beszélt, a független elemzők és sajtótermékek szerint az ügylet gyakorlatilag az ultrakonzervatív lengyel kormánypárt, a PiS befolyása alá helyezi a vidéki sajtó egy jelentős részét, sok olyan városi környezetben is, ahol az utóbbi időszakban az ellenzék bizonyult erősebbnek.
Ahogy arra a német Süddeutsche Zeitung emlékeztet, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski már 2016-ban meghirdette a sajtó „újralengyelesítésének” programját. Kaczynski – visszhangozva a magyar kormány hasonló érveit – akkor úgy fogalmazott, a külföldi tulajdonosok politikai beavatkozásokra használják a tulajdonukban lévő médiát. „A lengyel médiának lengyelnek kell lennie” – fogalmazott idén Kaczynski.
Lengyel kormánypolitikusok az elmúlt években többször is arra buzdították az állami cégeket, hogy vásároljanak be a médiapiacon.
Az Orlen és a bajor cég közötti ügyletről már hónapok óta hallani a lengyel nyilvánosságban, és amúgy sem ez lenne az első ilyen típusú beszerzés az olajipari cégnél, az ugyanis novemberben többségi tulajdont szerzett az ország legnagyobb újságforgalmazó cégében, a Ruchban.
A független Gazeta Wyborcza a hétfői napot a „sajtószabadság és a médiapluralizmus fekete napjának” titulálta, és a lap figyelmét sem kerülték el a magyar párhuzamok. A lap egyik szerkesztője hétfő esti vezércikkében úgy fogalmaz, a német cégek újra autokratáknak játsszák át a médiát, ahogy ez korábban Magyarország esetében is történt. Az újságíró felemlegeti azt is, hogyan játszotta fideszes kézbe a Deutsche Telekom az Origót, és felveti Angela Merkel felelősségét is az ügyben.
Mint emlékezetes a magyar vidéki lapok nagy részét is külföldi – német (Axel Springer), svájci (Ringier) és osztrák (Russmedia) – cégek birtokolták (az azóta megszüntetett országos napilappal, a Népszabadsággal együtt), ám a rendszerváltás után viszonylag keveset fektettek azok fejlesztésébe és függetlenségének garantálásába, a NER 2010-es kiépülése után pedig több lépcsőben, nem ritkán strómanokon keresztül, kormányközeli kézbe adták, hogy végül a kormánypárt gigaporfólióban, a KESMA-ban kössenek ki.
Az átvétel után a magyar megyei lapok szerkesztőségeit centralizálták, bennük pedig a Fidesznek kedvező egyenüzenetek vették át a domináns szerepet, a korábbi szerkesztőségek egy jelentős részét pedig szélnek eresztették.
Orbán Viktor maga is többször beszélt a „stratégiai fontosságúnak” nevezett sajtópiacon belüli magyar tulajdonrész erősítéséről, és ezt általában a „balliberális médiatúlsúly” ostorozásával is összekötötte. Egy tavaly őszi olaszországi konferencián már arról beszélt, 50-50 százalékos egyensúly alakult ki a „balliberális” és a „keresztény-konzervatív” irányultságú média között Magyarországon. Ehhez képest a független Mérték Médiaelemző Műhely számítása szerint árbevételeit tekintve a kormánypárti sajtó piaci aránya 77,8 százalék.
Ugyan ez a legfontosabb, mégsem ez az egyetlen magyar vonatkozás ebben a történetben. A PKN Orlen korábban is szerepelt már a hazai hírekben, miután 2014-ben Lengyelországban hangfelvételek szivárogtak ki a cég korábbi elnökének kormányzati tisztviselőkkel folytatott beszélgetéseikről. A lengyel közéletben hatalmas botrányt kavaró felvételeken többek közt Orbán Viktor és a MOL-vezér Hernádi Zsolt is szóba kerül. Budapest és Moszkva közeledésével kapcsolatban az akkori vezérigazgató például úgy fogalmazott, „Orbán úgy leszopta Putyinnak, hogy feláll a farka tőle. Két atomreaktor Magyarországon, 10 milliárdos hitel az oroszoktól”
