Ahogy azt a Mércén is szorosan követjük, egyre nőnek az izgalmak a 2020-as amerikai elnökválasztással kapcsolatban. Az amerikai választási rendszerben az úgynevezett „swing-stateken” (csatatér-államok) szoktak eldőlni a választások, ezek azok az államok, amelyek hol a republikánus, hol a demokrata jelöltet támogatják az elektorok többségével.

Joe Biden, a demokraták jelöltje ezekben a billegő államokban jelenleg jelentősen jobban áll, mint négy évvel ezelőtt elődje, Hillary Clinton, mivel a legutóbbi Reuters/Ipsos kutatások szerint jelentékeny előnye van Trumppal szemben Pennsylvaniában (5%), Michigan-ben és Wisconsinban (9-9%).

Ez, valamint az a tény, hogy országos szinten is stabilan vezeti a méréseket (kb. 8 százalékponttal a legfrissebb adatok szerint) azonban még mindig nem elegendő előny ahhoz, hogy biztosan lehessen állítani: a veterán politikus, Obama volt alelnöke nyeri kedden a választást.

Trump ugyanis fej-fej mellett halad Bidennel tovább három csatatéren, azaz Floridában, Észak-Karolinában és Arizonában. Ezen államok elektorainak megszerzése pedig a választási matek szerint elegendő lehet egy újabb négy éves ciklusra Trumpnak.

Trump általános hátrányát három fő tényező alakította az elmúlt időszakban a kutatás szerint: egyrészt a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehérek, másrészt az idősek körében esett vissza jelentősen a támogatottsága, harmadrészt pedig a járványkezeléssel kapcsolatos ténykedését utasítja el a választók döntő többsége.

Ahogy arról a Mércén Papp Szilárd is írt, a több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő, széles körben kudarcosnak ítélt trumpi járványkezelés, és a nyomában kibontakozó gazdasági válság hatására ma a választók sokkal biztosabbak politikai preferenciáikban, a bizonytalanok aránya össze sem hasonlítható a négy évvel korábbival.

A levélszavazatok pedig az amúgy sem egyszerű választási procedúrákat is tovább bonyolítják, hiszen néhány államban a jelentős számú levélszavazat feldolgozása több napig várathat még magára. Ez a probléma több olyan csatatér államot is érint, mint Michigan, Wisconsin és Pennsylvania, márpedig szoros állás esetén épp ezekben az államok dőlhet el az elnökség sorsa. Így nem kizárt, hogy a keddi választás éjjelén nem, csak a hét vége felé derül ki, ki is lesz az USA elnöke a következő négy évben.

De jelen pillanatban az sem kizárt, hogy Biden kiütéses győzelmet arat – ennek nagyjából akkora az esélye, mint egy sima Trump-győzelemnek -, ebben az esetben pedig a néhány állam levélszavazatainak több nappal későbbi feldolgozása már nem fogja érdekelni a közvéleményt, és november 4-e hajnalán már győztes hirdethető.