A Város Mindenkié (AVM) csoport ismét a budapesti városvezetéshez fordul, hogy rendezze a közvécék évtizedek óta fennálló problémáját, miután 2017-ben is nekifutottak már egyszer a kérdésnek, de akkor sem a városvezetés, sem a Belügyminisztérium nem foglalkozott érdemben az üggyel.

Azonban a szervezetnél jelenleg bizakodóbbak, mert ahogy említik, Karácsony Gergely 2019. őszén megválasztott budapesti főpolgármester is beemelte programjába a nyilvános mosdók ügyét.

Eddig viszont nemigen történt előre lépés, ezért ahogy írják,

„Reménykedünk benne, hogy az elmúlt évtized gyakorlatával ellentétben ezúttal nem pusztán különböző programokban kapnak helyet a közvécék, hanem a valóságos közterületeken is.”

Ezt nyomatékosítandó az AVM petícióval fordul a jelenlegi főpolgármesterhez és a kormányhoz. Követelésük, hogy az illetékes minisztérium foglalja törvénybe a nyilvános vécék fenntartásának kötelezettségét, valamint hogy Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Főváros Főpolgármestere, Karácsony Gergely, míg a probléma jogszabályi szinten nem kerül orvoslásra 150 akadálymentesített, ingyenes, használható – kerületenként arányosan elosztott– nyilvános vécét létesítsen.

A petíció kiemeli, hogy az Alapvető Jogok Biztosa már 2017-ben felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg a jogszabály-módosítás szükségességét annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, valamint felkérte Budapest önkormányzatát, hogy a helyzet jogszabályi úton való rendezéséig is gondoskodjon a megfelelő illemhelyi kapacitások üzembe helyezéséről.

Az elmúlt három évben ennek ellenére se Pintér minisztériuma, se a 2019 őszéig a várost vezető Tarlós-féle hivatal nem tett lépéseket, ahogy nem vált átláthatóvá a jelenleg működő nagyjából nyolcvan közvécé helyzete sem – melyek állapota és fenntartása igen változatos, ráadásul jelentős részük fizetős.

Az elmúlt évtizedekben nemhogy javult volna a közvécé-helyzet Budapesten, de egyenesen romlott: a közterületek kommodifikációjával, vagyis áruvá válásával több, korábban közvécéként működő ingatlan is funkciót váltott, elég ha a budapesti Nagykörút egykor nyilvános mosdóként, napjainkban kocsmaként-üzlethelyiségként működő földalatti helyiségeire gondolunk, de olyanok is voltak, melyeket egyszerűen bezártak.

Nem csupán a hajléktalan emberek számára jelent problémát a budapesti közvécé-hiány, de ők különösen súlyosan kitettek a kérdésnek: ahogy az AVM írja,

„Vitathatatlan, hogy vagyoni és lakhatási helyzettől, testi fogyatékosságtól, életkortól függetlenül mindenkinek vannak nagyon alapvető, természetes, emberi szükségletei. Azaz vécéket mindenki használ, vécére mindenkinek szüksége van. A nyilvános mosdók létesítése minden Budapest utcáin járó ember közös ügye, mindenki életét nagyban megkönnyítené, néhány társadalmi csoportét pedig különösen, mint például az idős emberek, a kisgyermekes családok, a mozgáskorlátozott emberek, a közterületen dolgozók és az ott élni kényszerülők.”

A közvécék hiányán csak némiképp tud enyhíteni, hogy civil kezdeményezésként több fővárosi vendéglátóhely is vállalta, hogy minden betérőnek biztosítja az ingyenes mosdóhasználatot, de ezen a téren jóval többet számít a Niedermüller Péter vezette hetedik kerületi önkormányzat rendelete, miszerint a bulinegyedben az éjszakai nyitvatartási engedélyért cserébe a vendéglátóhelyeknek biztosítaniuk kell az ingyenes mosdóhasználatot.

Ez azonban nem oldja meg a külsőbb kerületek problémáit, ahol továbbra is nagyon elszórtan, vagy egyáltalán nem lehet ingyenes közvécéket találni.