Orbán Viktor ma reggeli  interjújában végül bejelentette: immár nem az otthonmaradás a kötelesség, sőt, júniusban újraindulhat az élet immár a teljes országban. Később ehhez hozzátette azt is, rendkívüli felhatalmazását, amit a járvány idejére kapott, május végével visszaadná majd. Úgy tűnik tehát, hogy a karantén utolsó nyomai is eltűnhetnek hamarosan Magyarországról.

Mindez igaz lehet, ugyanakkor Müller Cecília országos tisztifőorvos a mai operatív törzs-sajtótájékoztatón is jónak látta az ország népét figyelmeztetni arra, „a vírus még itt van köztünk”, ezért fontos a kellő óvatosság, de a járványügyi helyzet javulásával hétfőtől újabb egészségügyi ellátásokat vezetnek vissza. Ismét elvégezhetők lesznek  az elektív, vagyis tervezhető műtéti beavatkozások, és újraindíthatók az úgynevezett nem népegészségügyi szűrővizsgálatok, így a foglalkozás-egészségügyi, alkalmassági vizsgálatok és az alkalomszerű szűrések.

Az országos tisztifőorvos elmondta: a korábban a koronavírusos betegeknek fenntartott ágyak egyharmada felszabadítható. Ugyanakkor továbbra is szükség van arra, hogy fenntartsák az intenzív ágyakat a koronavírus-fertőzött betegeknek, hiszen a vírus, ha csökkenő mértékben is, de még jelen van az országban.

Szintén elvégezhetők lesznek hétfőtől a kúraszerű ellátások – tette hozzá.

Az Átlátszó.hu koronamonitorjának adatai alapján sem utal arra semmi jel, hogy a fertőzés súlyosbodna: Magyarországon az eddig regisztrált, összes aktív fertőzött száma 3417 volt, de ebből jelenleg is aktív beteg csak 1688 van. Ami azt is jelenti, hogy a gyógyultak száma (1287) hamarosan utolérheti a regisztrált Covid-19 betegek számát. A járvány következtében eddig 447-en hunytak el, március óta 10.954 hatósági házikarantént rendeltek el a hatóságok, és összesen 127.237 laboratóriumi koronavírus-tesztet végeztek az országban.

Noha a fertőzések száma Pest megyében és Budapesten továbbra is átlag feletti, ma már Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is erősen a nyitás mellett tört pálcát. Ezt jelezte a miniszterelnök „tökörészéséről” megfogalmazott, nyilvános kritikája, és az is, hogy bejelentette holnaptól a budapesti játszóterek is megnyitnak majd.

A rendőrség lépett fel a tüntető spárgaszedőkkel szemben Németországban

Már így is nagy felháborodást okozott a német szövetségi kormány különengedélye, amelynek köszönhetően a szegény, kelet-európai vendégmunkásokat szabályosan visszaterelték Németországba, spárgaszüretre, nem törődve a járvány által okozott veszéllyel. Mindennek most a földeken dolgozó munkások is hangot adtak, a nyugati tartomány közszolgálati médiája arról írt, hogy 150-en tüntetésebe kezdtek az észak rajna – vesztfáliai Bornheim határában.

A román és lengyel vendégmunkások azon háborodtak fel, hogy a munkavezető nem akarta kifizetni őket, és azt is nehezményezték hogy fokozott veszélynek teszik ki magukat a járvány idején végzett szüret során. A tartományi rendőrség azonban nem volt túl megértő, így miután a munkavezető a tüntetés agresszivitására hivatkozva kihívta őket, fel is oszlatták azt. A bonni rendőrkapitányság az közölte, az üggyel kapcsolatban 20 személyt állítottak elő.

A Westdeutsche Rundfunk szerint egy havi munkáért a vendégmunkások nagyjából 100-300 euró közötti nettó fizetést kapnak, lényegében ezt kevesellték a spontán demonstráció során.

Kamionosok trollkodták szét Donald Trump sajtótájékoztatóját

De nő az elégedetlenség az amerikai elnök gazdasági válságkezelése miatt is. Mai, rendszeresen megtartott koronavírus-tájékoztaótját ugyanis épp Washington DC-ben, a Fehér Ház előtt tüntető, megfelelő védelem és tisztességes bér nélkül maradt kamionosok hangos kürtszava zavarta meg, miközben Trump éppen a rózsakertben beszélt a sajtóhoz. Az elnököt is megzavarta a hangos tülkölés, de ő azt gondolta, a kamionosok őt támogatni és ünnepelni jelentek meg, holott ennek épp az ellenkezője történt.

Trump éppen arról beszélt egyébként a közjáték előtt, hogy véleménye szerint rendkívül jól haladnak az amerikai gyógyszercégek a működő koronavírus-vakcina kifejlesztésével.

Svédország megszenvedte, hogy nyitva tartott a járvány alatt

Noha kezdetben sokan dicsérték a skandináv államot, amiért gyakorlatilag egyáltalán nem zárta le a járvány alatt az országot, az általános halálozási statisztikákból most kiderült, a stockholmi kormány döntéséért a svédek súlyos árat fizettek, a halálozási ráta ugyanis – főleg az idősek körében – rendkívüli módon megnőtt február vége óta. Mindez arra utal, hogy noha az ország elkerülte Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia súlyos helyzetét, egyáltalán nem igaz az, hogy a nyitvatartás ellenére megúsztak volna bármit.

A The New York Times mai cikke szerint 30%-kal emelkedett meg a járvány alatt a halálozási arány a skandináv államban, ez pedig szinte bizonyosan a főként felderítetlen koronavírus-fertőzések miatt alakulhatott így.

Az ország stratégiájának lényegi kudarcát amúgy már a svéd egészségügyi miniszter is elismerte pár napja. Lena Hallengren szerint miközben éppen az időseket kívánták megvédelmezni a fertőzéstől, ezt sajnos nem sikerült elérni.

Már nem is a koronavírus, hanem az éhség és hőség tizedeli az indiai utazó munkásokat

Miután a világ második legnépesebb állama korán és drasztikusan lezárta a Covid-19 járvány elől az országot, vendégmunkások milliói kellett, hogy útra keljenek eredeti otthonuk felé – tömegközlekedés híján gyalog. Mostanra az óriási karavánokat éhség, szomjúság, és a koronavírusnál jóval prózaibb betegségek tizedelik súlyosan. A Hindustan Times beszámolója szerint sokan teherszállítókat, kamionosokat fizetnek le azért, hogy rakterükben meghúzhassák magukat, és hetekig kekszen és vízen kell, hogy kihúzzák. Vannak azonban, akiknek mindez nem sikerült. 

Csütörtökön például 15 utazó munkás halt meg, három államban is csak közúti balesetek során, és hiába nyitották meg mostanra az országban nélkülözhetetlen vasúti személyszállítást, a főként Uttar Prades, Bihar és Dzsarkand államokba igyekeznek a több munkával kecsegtető Gudzsaratból és Maharástrából.

Közülük csak Mahárástra belügyminisztere közölte, hogy megfelelő mennyiségű ételt és ivóvizet tudnak biztosítani a bajbajutott dolgozóknak, akik közül 80% az építőiparban vagy gyárakban dolgozott napidíjasként, további 8 %-uk pedig házi alkalmazott volt, és egyik napról a másikra veszítették el munkájukat.

A járvánnyal és karanténnal visszatér Dél-Afrikába a technokrácia is

Az eddig a nép elégedetlenségével szemben tehetetlen dél-afrikai politikusok szinte áldásként tekintenek a karanténra és a járványra, hiszen így a racionalitásra, tudósokra hivatkozva számolhatnak fel szerintük „felesleges” állásokat is. A növekvő elégedetlenség azonban nagyon hamar kipukkaszthatja a buborékot, a dél-afrikai elit ugyanis nemcsak képtelen kezelni az országban a járvány és lezárások miatt kialakuló, komoly gazdasági válságot, de látszólag mindez szándékukban sem áll – írja összefoglalójában William Shoki helyi újságíró az Africa is a Country blogon.

Magyarországhoz hasonlóan Dél-Afrikában is először a vidék, majd később nagyvárosok nyithatnak ki május végétől, legalábbi is ezt közölte nemrég televíziós beszédében a néppel Cyril Ramaphosa elnök. Az azonban kérdéses, mit fog kezdeni a globális gazdasági válsággal a már így is egyre inkább stagnáló ország.