A török líra egy hónap alatt értékének 10%-át vesztette el a dollárral szemben. Nagyon nincs min meglepődni, hiszen a török gazdaság évek óta stagnál, a líra pedig folyamatosan inflálódik, Erdoğan elnök azonban a gazdaság rendbetétele helyett inkább ismét a szólásszabadság korlátozásával van elfoglalva.
Csütörtök reggel a török líra sosem látott mélypontra zuhant, ami nem kis felháborodást váltott ki a törökökből, mivel a járvány kitörése óta sokat nőtt az alapélelmiszerek ára, és a hirtelen árfolyam-bezuhanás nem kis aggodalmat okozott az országban.
A kormány azonban botrányos lépésre szánta el magát: megoldásként mindössze annyit tudott kitalálni, hogy új büntető törvényt hozott, amely alapján a gazdaság helyzetéről bárminemű, a kormány véleményével ellentmondásos megnyilvánulás pénzügyi manipulációnak számít, azaz börtönbüntetés jár érte. Vonatkozik ez újságírókra és egyszerű állampolgárokra egyaránt.
A kormánypárti média csak mellékesen adott hírt az új törvényről, ők elsősorban arról írtak, hogy nyugati bankok aljas támadása áll a líra hirtelen bezuhanása mögött, a törvény pedig a török gazdaságot fogja megvédeni azoktól, akik pánikot akarnak kelteni.
Az ellenzék azonban nem így látja a dolgokat, itt van például Ali Babacan, Erdoğan egykori pénzügyminisztere, aki tavaly júliusban lépett ki a kormányzó AKP-ből (Igazság és Fejlődés Pártja), idén márciusban pedig megalapította saját pártját, a DEVA-t (Demokrácia és Fejlődés).
Babacan, aki az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb pénzügyminisztere volt (2014-ben ő fizette vissza az IMF-nek Törökország tartozásának utolsó részletét) a napokban arról nyilatkozott, hogy az infláció mögött a kormány fedezet nélküli pénzkibocsátása áll – így próbálják meg fedezni a járvány kapcsán felmerült többletköltségeket.
Erdoğan régóta küzd illiberális módszerekkel az egyre súlyosabb infláció ellen. Jó példa erre a 2016-os év, amikor a júliusi sikertelen katonai puccs után a líra zuhanni kezdett, a kormány pedig csak átmeneti kilengésnek állította be a pénz romlását, év végére azonban már látszódott, hogy annál azért komolyabb dologról van szó. Ekkor Erdoğan hatalmas ötlettel állt elő, és arra kérte a török népet, hogy szedjék elő valutatartalékjaikat, és váltsák lírára azt.
A kormánypárt holdudvara és támogatói egyből akcióba lendültek, nem csak a hírek voltak tele pénzváltók előtt kígyózó sorokkal, de sokan gondolták úgy, hogy jutalomban részesítik azokat, akik beváltották valutájukat. A kormányközeli buszvállalat, a Metro Turizm például ingyen jegyet adott annak, aki számlával bizonyította, hogy minimum 500 dollárt váltott be. Az ötlet sokaknak megtetszett, így aztán volt, ahol egy kiló hal , másutt pedig ingyen hajvágás járt annak ,aki pénzváltótól hozott számlával tudta bizonyítani, hogy túladott dollárjain. A kampány azonban nem hozta meg a várt sikert, az infláció nem állt meg.
Miért is ilyen fontos a dollár árfolyama Törökországnak? A 2008-as válság után a dolláralapú hiteleket, aki csak tudta, megpróbálta elkerülni, Törökországban azonban az alacsony kamatok miatt mind a magáncégek, mind az állam továbbra is ezeket részesítette előnyben. A líra bezuhanásával pedig ez az adósság a többszörösére növekedett. Erdoğan ugyanakkor lényegi lépésre továbbra sem szánta el magát.
2017-ben az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás kampányában többek között azt is megígérte, ha megkapja a kiszélesített elnöki jogköröket, azzal egyből vége lesz az inflációnak. Azt ugyan nem magyarázta meg, hogy mi az összefüggés a teljhatalom és a líra árfolyama között, de ennek ellenére sokan hittek neki, és a törökök meg is szavazták az elnöki rendszert. A várt gazdasági csoda azonban nem következett be, az élelmiszerárak növekedése mellett 2017 év végére már élelmiszerhiány is fellépett az országban.
Erdoğan a gazdaságpolitika módosítása helyett inkább megindította az Olajág Hadműveletet 2018. január 20-án, melynek keretében a hadsereg bevonult Szíria északi – kurdok által ellenőrzött – Afrin tartományába. A líra tovább zuhant, a növekvő elégedetlenségre pedig az elnök csak annyit mondott, hogy nem kéne a krumpli és a paradicsom árára panaszkodni, amikor ő éppen fegyverekre költi a pénzt.
Ezzel persze nem hatott meg sokakat, így 2018 áprilisában bejelentette, hogy júniusban előrehozott választásokat tartanak, arra hivatkozva, hogy az majd megállítja a pénz értékcsökkenését. Júniusban tehát, amikor a török választópolgárok az urnák elé járultak, már arról döntöttek, hogy ki kerül a kiszélesített jogkörökkel rendelkező köztársasági elnöki székbe. Ismét Erdoğan nyert, aki pénzügyminiszternek nem mást tett meg, mint saját vejét, Berat Albayrakot. Ez azonban nem segített a gazdaságon és a választás után mindösszesen egy hónap alatt a líra értékének 20%-át vesztette el a dollárral szemben.
Az elnök csak annyival kommentálta az eseményeket, hogy míg az amerikaiaknak dollárjuk, addig a törököknek Allahjuk van. Lényegi lépést pedig azóta se sikerült tennie Erdoğan vejének annak érdekében, hogy megállítsa az inflációt: a kormány ezt általában a török nemzet ellenségeinek támadásával magyarázza. A jelenlegi járvány okozta helyzetben pedig szintén csak látszatintézkedéséket hoznak, ennek legjobb példája az a rendelet, amellyel a repülőjegyek áfáját 18%-ról 1%-ra csökkentették a karantén idejére. Mondván, ezzel csökkentik majd az állampolgárok költségeit.
Nehéz megmondani, hogy mi vár a török gazdaságra a csütörtökön hozott törvény alapján, azonban a kritikusok börtönnel fenyegetése azt sejteti, hogy a kormány nagyon is tisztában van vele: a válság csak súlyosbodni fog.