Kedden délután vitázott az Országgyűlés Semjén Zsolt március 31-én éjjel benyújtott Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról című törvényjavaslatáról. A számos módosítás miatt salátatörvényként emlegetett módosítási javaslatcsomag több olyan elemet is tartalmaz, amelyek tovább növelnék a kormány hatáskörét veszélyhelyzet idején.

Az előterjesztés többek között meggyorsítaná a kiemelten közérdekű beruházásokat (pl. Városliget-projekt), megtiltaná a születéskori nem adminisztratív szempontú megváltoztatását, valamint egyes budai ingatlanokat ingyenesen Schmidt Máriáék alapítványának adna.

Ebben az előterjesztésben szerepelt eleinte a katasztrófavédelmi törvény olyan irányú módosítása is, ami a polgármesterek döntéseit a veszélyhelyzet ideje alatt minden esetben jóváhagyatná a hozzájuk tartozó megyei védelmi bizottságokkal – ezt a tervet azonban a kibontakozó ellenállás nyomán Gulyás Gergely még huszonnégy órán belül visszavonta.

A törvényjavaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem vett részt a vitán.

Orbán Balázs fideszes országgyűlési képviselő nyitóbeszédében hosszan beszélt a függő hatályú döntések kivezetéséről, valamint megnyugtatásképpen elmondta, hogy a még el nem kezdett épületek (Új Nemzeti Galéria, Városligeti Színház, Magyar Innováció Háza) nem fognak megépülni a Városligetben. A Fidesz szerint a mostani törvényváltoztatás csupán amiatt szükséges, mert a Városliget esetén a fővárosi közgyűlés novemberi, Liget-projektet leállító döntése már a folyamatban lévő, zöldfelületeket érintő fejlesztéseket is megakadályozta, köztük többek között egy 2 km-es kivilágított futókör, egy „zöld promenád” és egy kutyás élménypark létrehozását, illetve a jelenlegi beton „visszazöldítését”. A kormánypártok közül a későbbiekben hozzá csatlakozó Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő a „millenniumi idők óta nem látott kulturális intézményfejlesztések”-et dicsérte, a Liget-projekt folytatódása révén szerinte

„rövid időn belül a Városliget látogatói több ezer négyzetméter új zöldfelületet vehetnek birtokba.”

A javaslatban szereplő, adminisztratív szempontú nemváltoztatási lehetőség eltörlését célzó intézkedés kapcsán a kormánypárti képviselők annak büntetés-végrehajtási fontosságát és hasznosságát hangsúlyozták, elmondásuk szerint a törvénymódosítás egy „bizonytalan jogi helyzetet” kíván tisztázni. Korábban nem volt egyértelmű, hogy lehetséges-e adminsztratív szempontból nemet változtatni Magyarországon, a javaslat így egyértelműsít: innentől kezdve a magyar hatósági nyilvántartásban kizárólagosan a születéskori nemet tartanák nyilván. A nemátalakító műtéteket továbbra sem korlátozzák.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők közül többen nehezményezték, hogy az első körben maximum 15 perces felszólalásaik során lehetetlen mélységében kommentálni a salátatörvénybe foglalt 49 törvénymódosítást. Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője felidézte, hogy

a negyedik Orbán-kormány hivatali ideje alatt a mostani már a tizedik salátatörvény, és bár ezekre mindig „valamifajta magasztos cél az általános indoklás, az ördög mindig a részletekben rejlik”.

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a salátatörvényt megnézve egyértelmű, hogy a Fidesz a vészhelyzetet az önkormányzatok és ellenzéki polgármesterek jogkörének további korlátozására, a saját oligarcháik gazdagságának növelésére használják fel. A képviselő felháborítónak tartja, hogy ezzel foglalkoznak ahelyett, hogy a magyar családokon segítenének. Kocsis-Cake Olivio szerint „ez a törvény a fideszes jogalkotás csimborasszója”, mivel csinálnak egy „elfogadható törvényjavaslatokkal rendelkező salátatörvényt”, aztán aláaknázzák problémás javaslatokkal, majd elmondják, hogy az ellenzék az elfogadható intézkedéseket nem támogatta.

Vadai Ágnes elmondta, hogy a kormánypárt „most sem értette meg a helyzetnek a lényegét”, és „mindig mindenkit átvernek”. Más képviselőkkel egyetemben kifogásolta azt, hogy valódi, az embereknek segítő javaslatok benyújtása helyett vitáznak a salátatörvénybe foglalt ügyekről – Vadai szerint lehetne szó az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, vagy éppen adhatnának azonnali juttatást a nyugdíjasoknak, utalva ezzel a napokban bejelentett, 2021-től történő 13. havi nyugdíjvisszaépítésre.

„Ez senkinek jót nem tesz, ez előrébb nem visz, ez a válságot nem oldja meg, a járványt nem kezeli.”

– mondta Vadai, aki kitért arra is, hogy a jelenlegi tendenciák afelé hatnak, hogy előbb-utóbb mindenről személyesen Orbán Viktor fog dönteni.

Az LMP képviselője, Csárdi Antal szerint is egy régóta fennálló folyamatba illeszkedik a mostani törvény az önkormányzati jogkörökkel kapcsolatban, a Fidesz megszünteti az önkormányzatok „lényegét”, szeletenként lehetetleníti el az önkormányzatokat.

Liget-projekt

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője nem tud hinni Orbán Balázsnak azt illetően, hogy valóban csupán az általa felsorolt beruházásokat valósítanák meg a Városligetben, és ezzel mások is így vannak, Hiszékeny Dezső, az MSZP képviselője a kétperces felszólalásokkor például szóviccel foglalt állást:

„Hiszékeny vagyok, de még én sem hiszem el.”

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő a Liget-projekt folytatása kapcsán a források védekezésre való átcsoportosításáról beszélt, illetve költői kérdést szegezett a kormánypártokhoz: „nem ez lenne-e az a pont, amikor az Önök oligarchái azt kéne mondják, hogy eddig és nem tovább?”.

Kocsis-Cake Olivio felidézte, hogy 2019 októberében Orbán Viktor azt mondta, hogy ha a Budapest vezetése nem akarja, akkor nem lesz Liget-projekt, ezzel megy szembe a mostani változtatás. A képviselő rámutatott arra is, hogy bár Orbán Balázs azt mondta, a közgyűlési döntés a zöldfelületek fejlesztését is megakadályozza, valójában ez nem igaz.

Vadai Ágnes DK-s képviselő „betonpártinak” nevezte a Fideszt, véleménye szerint a párt elsődleges célja a lopás, márpedig „fűmag kiszórásakor nem lehet sokat lopni, csak betonozáskor”.

Adminisztratív nemváltoztatás

Csárdi Antal a nemváltoztatás kapcsán nem érti, hogy miként jutott a kormánypártok eszébe ez az intézkedés, a terv abszurditását egy elképzelt helyzeten keresztül világította meg:

„Este van, nézik a tévét odahaza, és ahelyett, hogy azon gondolkoznának, hogyan tudnának segíteni a rászoruló emberek tízezreinek, vagy hogy mit főzzenek holnap este… Ehelyett azon gondolkodnak, hogy a nemváltoztató műtét nem jelenik meg a személyigazolványban, őrület!”

A képviselő nem érti, hogyan járulna hozzá a büntetés-végrehajtás rendjéhez az, hogy a személyigazolványokban a kinézet ellenére az illető biológiai neme van beírva. Méltatlannak tartja, hogy ezzel foglalkoznak pandémia idején.

A Párbeszéd sem érti, miként jön ide a nemváltoztatás: Kocsis-Cake Olivio a Fidesz múltjára utalva elmondta, hogy

„Talán ha Önöknek belefér az, hogy a liberális Internacionáléból most már talán az európai szélsőséges pártok táborába fognak tartozni, mert most vágják ki Önöket a Néppártból is, akkor a nemváltoztatással se kéne, hogy problémájuk legyen.”

Alapítványi ingatlanprivatizáció

A salátatörvény egyik törvénymódosítása szerint a Határőr út 35. és az Istenhegyi út 92. szám alatt lévő két budai ingatlan a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz kerülne teljesen ingyen és határozatlan időre. Varga-Damm Andrea szerint érdekes, hogy a mostani ingatlanprivatizációval derült ki, hogy a Schmidt Mária-féle alapítványok tartozással rendelkeznek az állam felé, Bangóné Borbély Ildikó pedig rávilágított, hogy az állam a vagyontörvénytől eltérve adná ki a kezéből a két budai ingatlant. Vadai Ágnes szerint az „állami vagyon elherdálása” az intézkedés,és a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy „mindig Budán és mindig villák” a kérdéses ingatlanok, amelyeket privatizálnak, mert a kormánypárt „ott szeret üldögélni”.