A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem – írja az Azonnali.
A lap azután indított közigazgatási pert az Országgyűlés Hivatala, illetve Kövér László házelnök ellen, hogy tavaly októberben szigorították a parlamenti sajtótudósítás szabályait.
Az történt, hogy a sajtófolyosót a korábbi helyéről – a megváltozó teremhasználatra hivatkozva – áthelyezték egy olyan helyre, ahol nagyjából senki se jár, a Kupolateremben pedig egy pár négyzetméteres, elkordonozott részen álldogálhatnak az újságírók, akikhez a politikusok vagy odamennek, vagy nem (jellemzően inkább az utóbbira van példa kormánypárti politikusok részéről). A videózás mellett a hangfelvétel készítését (vagyis tulajdonképpen bármilyen spontán interjúzási lehetőséget) tovább nehezítenek az új szabályok, és ha mindez még nem lenne elég, a Parlament mellett a Képviselői Irodaházban is szigorodtak a feltételek, ott is kordon mögé terelik a sajtó munkatársait, az épület előtt pedig se forgatni, se politikusokat kérdezgetni nem lehet.
Mindez pedig jóformán ellehetetleníti az újságírók munkáját.
Az új szabályok értelmében lenne ugyan lehetőség arra, hogy az Országgyűlés Hivatalának engedélye alapján máshol is lehessen forgatni a parlamentben,ám amikor az Azonnali erre kísérletet tett, több engedélykérelmüket is elutasították. Ekkor döntöttek úgy, hogy pert indítanak, amelyben azt próbálnák elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.
Keresetünkben azzal érveltek, hogy az új gyakorlat nemcsak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes,
de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.
Csakhogy egyelőre azon folyik a vita, hogy lehet-e egyáltalán ilyesmit csinálni.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság még decemberben arra jutott elsőfokon, hogy az Azonnali által felvetett ügyben nem lehet közigazgatási pert indítani. Mint írják: érdemben az ügyet nem is vizsgálták, egyszerűen visszautasították a keresetet.
Fellebbezésük után azonban most a Fővárosi Törvényszék is úgy döntött,: helyben hagyja az elsőfokú döntést, és ezzel kimondja: a házelnöki rendelkezés és az az alapján meghozott egyedi döntések (amelyek értelmében a lap nem kapott engedélyt a parlament más helyszínein a forgatásra) nem képezhetik közigazgatási jogvita tárgyát.
A bíróság szerint tehát nem közigazgatási perben kell azt eldönteni, hogy jogszerű-e, ha a házelnök az újságírók mozgásterét a parlamentben aránytalanul korlátozza.
A Fővárosi Törvényszék azzal érvelt, hogy álláspontjuk szerint Kövér László és az Országgyűlés Hivatala akkor sem közigazgatási szervek, a tevékenységüket nem a közigazgatási jog, hanem az alkotmányjog szabályozza, és így az általuk meghozott általános rendelkezések és egyedi döntések sem számítanak közigazgatási cselekménynek.
Mivel az Azonnali szerint ez nincs így, a végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához.
Egyelőre tehát még csak nem is arról folyik a vita, hogy korlátozhatja-e ilyen szinten Kövér László az újságírók munkáját, hanem arról, lehet-e erről egyáltalán peres úton dönteni.
Tegyük hozzá: Kövér amúgy sem nagy barátja a sajtónak. 2011 őszén például az Index és az Origo fotósai jártak így, amikor lefotózták Orbán Viktor jegyzeteit, hogy aztán decemberben egy videó (az igen emlékezetesre sikerült Boldog karácsonyt, magyar demokrácia!) miatt még ugyanebben az évben a teljes Index parkolópályára kerüljön. Emlékezetes eset volt az is, amikor 2016-ban a hvg.hu, az Index, a Népszabadság Online és a 24.hu tudósítói határozatlan időre lettek kitiltva, mert Orbán Viktort és Kövér Lászlót kérdezgették az MNB-botrányról.
2017 májusában egy közérdekű adatigénylésből már az derült ki, hogy hatvanan vannak kitiltva a parlamentből, többségük a sajtó munkatársa.
Kövér azzal indokolt, hogy szerinte az érintettek megsértették az Országgyűlés rendjét, illetve tekintélyét.
A TASZ akkor az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az ügyben. Ez utóbbi pedig kimondta, hogy az újságírók kitiltása közérdeket sért, hiszen az állampolgárok így nem jutnak hozzá fontos információkhoz.
Mindez (és sok más, hasonló jelzés, például az EBESZ részéről) persze nem annyira zavarta Kövér Lászlót, aki tavaly még tovább szigorította a szabályokat.
Talán e helyt érdemes emlékezni arra is: a nem kifejezetten gránitszilárdságú Alaptörvény IX. cikke kimondja:
„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”.
Márpedig ezt az Alaptörvényt 2011-ben az akkor még szépreményű Schmidt Pál köztársasági elnök mellett Kövér László is aláírta, már akkor is házelnökként.
