Nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését Magyarországról az ENSZ független szakértőkből álló Gyermekjogi Bizottsága, amely a gyermekek jogairól szóló egyezmény jogrendszerbe való beépítését és alkalmazását vizsgálja – áll a Háttér Társaság közleményében.

Mint az kiderült, a Bizottság komoly aggodalmát fejezte ki az iskolai zaklatásnak és kiközösítésnek kitett gyerekek, különösen a leszbikus, meleg, biszexuális, lmbttransznemű és interszex (LMBTI) diákok helyzete kapcsán.

Éppen ezért felszólították a kormányt, hogy szerezzen érvényt azoknak a törvényeknek, amelyek tiltják a gyermekek diszkriminációját, és alkosson stratégiát a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére.

A jelentés kiemelte továbbá azt is, hogy ezek során különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny csoportokra, köztük az LMBTI gyermekekre. A kormánynak azt is biztosítania kell, hogy a gyermekek tisztában legyenek azzal, hogy hogyan tudják jelenteni az erőszakos cselekményeket.

A Bizottság társadalmi felvilágosítást és az iskolai programok kiterjesztését is elvárja a kormánytól, illetve megismételte korábbi javaslatát is, miszerint a kormánynak több erőfeszítést kellene tennie az online zaklatás ellen, valamint az áldozatok, és különösen az LMBTI áldozatok támogatására.

„Örömmel tapasztaltuk, hogy a Bizottság látja a magyar gyermekek helyzetét és az állami cselekvés hiányát. Bízunk benne, hogy a kormány többet fog tenni minden gyermek, így az LMBTI gyermekek védelmében is” – mondta el Sándor Bea, a Háttér Társaság ügyvivője.

A közlemény szerint a Bizottságnak benyújtott, magyar civil szervezetek által készített alternatív jelentés elkészítésében a Magyar LMBT Szövetség is részt vett, a jelentés pedig nagyban épített a Háttér Társaság 2016/2017-es tanévi kutatására, amely során több mint 900, 13 és 21 év közötti LMBTQI diákot kérdeztek meg az iskolai bántalmazásokról és előítéletekről.

Az eredményekből kiderült, hogy az LMBTQI diákok 82 százalékát szóbeli zaklatás, 22 százalékát pedig fizikai zaklatás (pl. meglökték, megrángatták, leköpték) is érte az iskolában a vizsgált tanévben.

Ugyanakkor az érintett diákok 66 százaléka soha nem tett bejelentést az iskolájában az abúzus miatt. Leggyakrabban azért történik ez így, mert a bántalmazást elszenvedő fiatal nem akarja, hogy a tanárai vagy a családja megtudja róla, hogy leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszexuális.

A válaszadók fele abban sem bízott, hogy a tanárok egyáltalán lépnének bármit is az ügyben, ha szólnának neki. Ezt a kételyt pedig sajnos valóban alátámasztotta egy másik kérdésre kapott eredmény, amelyből az derült ki, hogy a bejelentések 52 százalékára a tanárok azt mondták a gyereknek, ne foglalkozozon a problémával, és csak 44 százalékban tapasztalták azt a megkérdezett érintettek, hogy a tanár beszélt a bántalmazóval, megpróbálta elsimítani az ügyet.