Bár a megyei önkormányzatok funkcióiból az elmúlt években egyre kevesebb lett, a kiosztott képviselői fizetések nőttek, ráadásul más kiadása szinte nincs is ezeknek a testületeknek – írja a G7.
A portál a 2014 és 2018 közötti időszakra nézve vizsgálta meg a megyei önkormányzatok gazdálkodását, és az derült ki, hogy a helyi és az országos szinthez képest elhanyagolható a fejlesztésekben vállalt szerepük, ám annál inkább jól fizető állást biztosítanak a megyei közgyűlések képviselőinek.
A G7 számításai szerint a megyei önkormányzatok 2018-ban 4,7 milliárd forintot költöttek el, és ez szinte teljes egészében a képviselők fizetésére és a szervezetek működésére ment el.
A 2014-2018 közötti időszakban a megyék az összes kiadásuk harmadát fordították a képviselői bérekre, és az arány folyamatosan nőtt, ahogyan mindeközben a fizetések is nőttek. Annak ellenére, hogy a megyei önkormányzatok funkciói, és ezzel párhuzamosan a költségvetésük folyamatosan csökkent.
Hogy pontosan mekkora ráhatással vannak a jelenlgei önkormányzati szisztémában a megyei testületek az állampolgárok életére, azt jól szemléleteti, hogy milyen kevéssel járulnak hozzá az őket érintő kiadásokhoz. Bár elvileg a kisebb (megyei jogú városi szint alatti) települések 3,7 millió lakosa tartoznak a megyei önkormányzatok alá, ám az ő településeik összesen 1014 milliárd forintot költöttek el 2018-ban – ennek a megyei önkormányzatok költségvetése mindössze a 0,5(!) százaléka.
Az összes személyi és dologi kiadás, ami alapvetően az önkormányzat működését finanszírozza, az összes kiadásnak közel 90 százalékát tette ki 2018-ban, miközben összesen csupán egymilliárd forintot költöttek fejlesztésekre.
A fizetések aránya a költségvetésben azért is tud ilyen magas lenni, mert a korábbi feladatokat, tehát a megyei oktatási és egészségügyi intézményeket átvette az állam, ugyanakkor az ezeket korábban működtető bürokrácia megmaradt.
Ez alapján gyakorlatilag kijelenthető, hogy a megyei önkormányzatok megszüntetését a választópolgárok nem igazán éreznék meg, a G7 kalkulációja szerint viszont közel ötmilliárd forintot lehetne ezzel megtakarítani. Ugyanakkor a testületek eltűnése érzékenyen érintene, több száz jól fizetett, a vidéki pártépítés szempontjából fontos politikust, akinek az állását kellene ehhez feláldozni.
A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok – kivéve a megyei jogú város választópolgárait – közvetlenül, listán választják. A jelölő szervezetek megyénként két listát állítanak, a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú, ill. a tízezernél több lakosú települések számára.
Mint a G7 cikke kiemeli: érthető, hogy az önkormányzati választáson az ellenzék a fővárosra és megyei jogú városokra koncentrált leginkább, miután ezek rendelkeznek az önkormányzati források közel felével. A megyei önkormányzatok esetében viszont azért is volt látványos volt a pártok érdektelensége, mert ezek már olyannyira kiüresedtek, hogy nem éri meg politikai energiát fordítani rájuk.
(G7)
