Szerda este elfogadta a brit parlament alsóháza azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélt embereket nem lehet a teljes büntetésük letöltése előtt automatikusan próbaidőre bocsátani – írja az MTI helyszíni tudósításában.

A tervezetet a képviselők közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyták jóvá, ezután a javaslat pedig a felső kamara, vagyis a Lordok Háza elé került.

A konzervatív párti brit kormánynak az a célja, hogy a tervezetből még februárban törvény legyen.

A BBC szerint azért is sürgetik az ügyet ennyire, mert szeretnék megelőzni, hogy az eredetileg február 28-án szabaduló Mohammed Zahir Khant ne engedjék ki a börtönből – ugyanis eddig úgy állt, hogy a letöltendő idejének felénél a törvény értelmében próbaidővel automatikusan szabadlábra helyezték volna e hónap végén.

A sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást Robert Buckland igazságügyi miniszter nyújtotta be egy nappal azután, hogy Londonban február 2-án egy késes támadó két embert megsebesített. Mint kiderült, az elkövető alig egy héttel a késelés előtt szabadult a börtönből, miután a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után kiengedték.

A férfit terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélték el 2018-ban, kormányzati források szerint pedig hiába keltett aggodalmat a viselkedése már a börtönben is, az érvényben lévő utasítások alapján nem volt más lehetősége a brit belügyminisztériumnak, mint idő előtt szabadon engedni őt.

A tervezett jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal minden olyan elítéltre vonatkozik, aki már megkezdte a büntetése letöltését, de korábban engedélyezték, hogy idő előtt szabadulhasson. A BBC szerint nagyjából 50 ilyen rab van most az országban.

A jövőben pedig minden elítéltnek az utolsó napig le kell töltenie a büntetését, amennyiben a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást. Robert Buckland ezzel együtt a korai szabadlábra helyezéssel kapcsolatban is szigorúbb feltételek lépnek érvénybe: egy szakértői testület bírálja majd el az eseteket, átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után. Továbbá a korábban érvényben lévő félidő helyett a büntetésnek legalább a kétharmadát mindenképpen le kell töltenie mindenkinek.

Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan terrorcselekmény, amelyet büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el. November 29-én Usman Khan a London Bridge közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök lelőtték.

Ahogy arról a Mércén korábban írtunk, Boris Johnson miniszterelnök ezeket az eseteket a „börtönrehabilitáció kudarcára” vezette vissza, és megígérte, hogy a korai szabadlábra helyezésnek véget vet. Ugyanakkor még a brit választási kampány alatt többen kiemelték, hogy a kudarc nem is annyira ezen múlt, hanem a brit konzervatív kormányok büntető hozzáállásán, valamint azon, hogy kellő szakértői gárda hiányában képtelenek a hasonló támadásokat megakadályozni.

Ráadásul a rendőrségnek egyre rosszabb kapcsolata a városi muszlim közösségekkel is, ami szintén nem segít azon, hogy a szélsőséges iszlamista támadásokat hatékonyan előzzék meg.

A legnagyobb probléma itt is az, hogy nemcsak az utcákról, de a nyomozó hatóságok irodáiból is számos ember hiányzik a folyamatos megszorítások miatt. A terrorellenes munka viszont éppen a rendőrkapitányságok és a legegyszerűbb közösségi rendvédelem szintjén kellene, hogy kezdődjön.

Dave Thompson, a nyugat-közép-angliai főfelügyelő tavaly májusban már egyértelműen jelezte a kormánynak: számos alkalommal körözött bűnözők menekülnek meg a számonkéréstől a rendőrséget érintő megszorítások miatt, és a helyzet már a napi munkavégzést is veszélyezteti az ország bizonyos területein.

(BBC, MTI)