Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Győzelem: úgy tűnik, mégsem lesz ciános aranybánya Verespatakon

Ez a cikk több mint 4 éves.

Ahogy csütörtökön, a nagybányai ciánszennyezés huszadik évfordulóján írtunk róla, Romániában egy kanadai cég tervez Verespatakon hasonló bányát nyitni, ami környezetvédő szervezetek szerint potenciálisan katasztrofális következményekkel járna.

Most azonban úgy tűnik, a román kormány beváltja korábbi ígéretét, és UNESCO kulturális örökségvédelmet jegyeztet be a területre.

 

Romániában pénteken reggel óta több helyen zajlott tüntetés a tervezett bánya ellen, és hogy helyezzék az érintett területet kulturális örökségi védettség alá, és a Mentsétek meg Romániát jobboldali liberális párt is kérte Ludovic Orban román miniszterelnököt, hogy kérelmezze a Verespatak-dosszié újratárgyalását az UNESCO-nál.

Budapesten is zajlott tüntetés a Magyar Természetvédők Szövetsége és más szervezetek szervezésében, ahol mi is kint voltunk, élő közvetítésünket itt tudjátok visszanézni.

„Nem tüntetni, hanem ünnepelni jöttünk!”

– mondta el Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének képviseletében az ünnepi hangulatúvá vált tüntetésen a román követség előtt Budapesten. Fidrich kifejtette, hogy a civilek és mozgalmak nyomásának hatására, a világ vezető régészeinek véleményét is vélhetően figyelembe véve a román kormány érdemi lépéseket tett Verespatak megmentésére.

A megmozduláson a tüntetők köszönetet mondtak a román kormánynak, és megtapsolták a követséget. Fidrich emlékeztetett arra is, hogy környezetvédők több, mint egy évtized óta küzdenek a ciánszennyezés-veszélyes romániai aranybányászat ellen.

Elmondta, hogy a cég három éve pert indított Románia ellen, hogy ezzel kényszeríthesse ki a beruházás támogatását a kormány részéről, majd miután az Orban-féle új román kormány felállt, megígérte, hogy világörökségi védettség alá helyeztetik Verespatakot, majd nem tett semmit egészen péntekig.

Ugyanakkor látványossá teszi a történet, hogy legitim, demokratikusan megválasztott kormányokat is tudnak zsarolni a multinacionális óriáscégek a profitjuk érdekében.

A néhány perces beszéd után a résztvevők kirakójátékot játszottak, melyen demonstrálták, hogy milyen holdbéli tájjá nem szeretnék, hogy Verespatak változzon.

Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter a február elsejei határidő előtti utolsó pillanatban, pénteken jelentette be, hogy folytatják a korábban félbehagyott világörökségi védettségi eljárást. Erre azért volt szükség, mert az ICOMOS nemzetközi szakbizottság jelentése, melynek alapján Verespatakot világörökségi védettség alá helyezhetik, 2021 márciusában elévül. Az UNESCO bizottsága azonban csak évente egyszer ül össze, jellemzően nyáron, úgyhogy az idei az utolsó ülés, ahol felvehetik a listára a kiemelkedő fontosságú régészeti lelőhelyet, ezzel ellehetetlenítve az aranybányászatot.

Verespatakon római kori aranybánya maradványait fedezték fel, ami egyrészt régészeti szempontból kiemelkedő fontosságú, másrészt akkoriban jóval kevésbé veszélyes technológiával nyerték ki a nemesfémet a földből, mint napjainkban tervezték.

A kanadai Gabriel Resources bányavállalat ugyanis külszíni fejtést tervezett, és az értéktelenebb kifejtett anyagok közül kémiai úton, ciánnal kívánta volna kinyerni az aranyat, a mérgező salakot pedig egy 180 méter magas gáttal megtartott zagytározóban gyűjtötte volna, ami miatt fennállt volna a veszélye a húsz évvel ezelőtti ökológiai katasztrófa megismétlődésének.

A cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államon, amennyiben nem tudja megnyitni a tervezett bányát. A befektetésvédelmi perek (ISDS) rendszere lehetőséget ad cégeknek arra, hogy államokat pereljenek be, amennyiben valamilyen törvényi akadály hárul gazdasági tevékenységük útjába, a rendszer kritikusai szerint ezzel a profitorientált cégek olyan fegyverhez jutottak, amellyel az – elvileg – polgáraik érdekeit szolgáló államok fölött részben átvehetik az irányítást.

Címlapkép: Mérce fotó