Januártól átrendeződik az áramár szerkezete: a lakossági áram termékára csökken, azonban a szakértők szerint napokon belül megjelenhet a hálózatkarbantartási díj emelése – írja a Népszava. Ez azt jelentené, hogy míg a lakosság számára a rezsi várhatóan nem csökken, jövőre jobban megéri áramszolgáltatónak lenni.

Szerencsés egybeesésnek élheti ezt meg Mészáros Lőrinc, akinek Opus cégcsoportja éppen idén év végén szerezte meg a Titász tiszántúli áramhálózatot.

Gál Miklós Opus-vezérigazgató a Mátrai Erőmű eladása kapcsán még karácsony előtt elmondta, hogy az erőmű eladása ellenére továbbra is jelen lesznek az energiaiparban, például

„nagy fantáziát látnak a hálózatüzemeltetésben”.

December 23-án este jelent meg az innovációs és technológiai miniszter rendelete a lakossági áram termékárának változásáról. Januártól a leggyakrabban használt, évi 1320 kilowattóra (kWh) fogyasztásig érvényes A1-es tarifa központilag meghatározott ára 10,1-10,8 százalékkal csökken, ezzel kWh-nként nettó 12-13 forint lesz, az A2-es „zónaidős” tarifa áramára pedig 12,7-14,5 százalékkal lesz alacsonyabb, csúcsidőszakokban 16-18,2 Ft, völgyidőszakban pedig 8,5-9,9 forint lesz, szolgáltatótól függően, a négy legnagyobb szolgáltató (NKM, E.ON, Elmű, ÉMÁSZ) közül a legolcsóbb az E.ON, a legdrágább az Elmű.

A nem lakossági ügyfelek, hanem főként kis fogyasztású cégek és közintézmények számára szóló „egyetemes” szolgáltatásban az áram ára 14,5 százalékkal nő – ez az áram csökkenő tőzsdei árával összevetve élesen ellentmond a költségkövető díjmegállapítás elvének, ami a költségek valós változását követve csökkenő áramárat jelentene ebben a fogyasztói csoportban is. Nem véletlen, hogy a céges ügyfelek lehetőség szerint többnyire más, olcsóbb szolgáltatót választanak maguknak: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint e fajta szolgáltatással 2019 első kilenc hónapjában 8,1 terrawattóra áramot értékesítettek a lakosság számára, azon kívül pedig csak 0,5-öt, ami a magyar cégek áramfogyasztásának elhanyagolható része csupán. Ezzel tehát az egyetemes szolgáltatásban bevezetett árnövekedés közel sem ellensúlyozza a lakossági díjcsökkenéssel kieső bevételt, így a Népszava által megkeresett elemzők szerint ez

„lényegében csak egy, a hazai vállalkozásoknak szóló, kedvezőtlen, versenyképesség-rontó gesztusként értelmezhető az Orbán-kormány részéről”.

Az állami áramnagykereskedő MVM az áramár szerkezetének átalakításával a jövőben kevesebb pénzt kap – a most kiadott rendelet felülírja a márciusi 13,4 forintos tervet, így az MVM által eladott áram egységtarifája mintegy nyolc százalékkal, a 2018 eleje óta érvényes 13,87 forintról 12,77 forintra csökken 2020-ban.