Míg a világ legtöbb helyén – így Budapesten is – az emberek nyugodtan elmondhatják véleményüket Törökország múlt hónapban kezdett szíriai offenzívájával kapcsolatban, addig a törökországi kurdok nem csak tüntetni nem mernek, de már az is komoly veszélybe sodorja őket, ha esetleg a közösségi médiában osztanak meg olyan tartalmat, ami ellentmond a hivatalos török álláspontnak.

Eszerint a jelenlegi „Béke forrása hadművelet” nem más, mint egy terrorellenes akció, melynek keretében a török hadsereg és a velük szövetséges szíriai ellenzéki milíciák az Ankara által terrorszervezetnek minősített YPG (Népvédelmi Egységek) terrorja alól szabadítja fel a lakosságot.

A hadművelet október 12-ei kezdete óta a Törökországban lényegében megszűnt a szólásszabadság, eddig több száz ember került bajba mindössze azért, mert a kormánynak nem tetsző tartalmakat osztottak meg. A tegnapi nap folyamán pedig, az ország déli részén található Adana tartományban negyvenhat személy állítottak elő ezért: a hatóságok szerint megosztásaik terrorszervezet propagálása, néplázítás és a török nemzet megsértése jogi eseteibe esnek, ezekért pedig akár több év börtönt is kaphatnak.

Annak ellenére, hogy Törökország jelenleg mindenkire rásüti a terrorista jelzőt, aki nem ért egyet a szíriai bevonulással, furcsa mód az már kevésbé zavarja, hogy a jelenleg török zászló alatt harcoló szíriai ellenzéki milíciákban szép számmal vannak olyanok, akik pár éve még az Iszlám Állam vagy a Nuszra Front soraiban harcoltak. Az ANHA szíriai kurd hírügynökség pár hete közzé tett egy listát, melyben név szerint nevezett meg hetvenhét olyan milicistát, aki most épp török állami fizetésért török fegyverekkel harcol, annak ellenére, hogy pár éve még az Iszlám Állam nevében gyilkolt.

Azoknak számát, akik pedig egyéb dzsihadista csoportokból igazoltak át a törökökhöz, több százra teszik, az Ahrar as-Sham dzsihadista terrorszervezetet Ankara konkrétan felvásárolta, annak ellenére, hogy pár éve még a Nuszra Fronttal volt szövetségben.

Nem csak ez teszi ellentmondásossá a jelenlegi bevonulást, hanem az is, hogy a török kormány ugyan azt állítja, a katonai akció nem a kurd kisebbség ellen irányul, azonban a török hadsereg és az általuk felfegyverzett dzsihadisták kezére került területeken első lépésük az volt, hogy felszámolják a kurd nyelvű oktatást, sőt még hivatalokról is eltüntették a kurd nyelvű feliratokat, helyükre pedig mindenhova arab és török nyelvűeket helyeztek.

Ankara nem először teszi ezt: még 2018 januárjában, mikor a Szíria észak-nyugati részén található Afrinba vonultak be, ott is első dolguk a kurd nyelvű oktatás és a kurd nyelvű feliratok eltüntetése volt, annak ellenére, hogy a török-dzsihadista megszállás előtt Afrin lakosságának több mint 95%-a volt kurd.