A 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között – írja Jávor Benedek volt EP-képviselő blogján.
Jávor emlékeztet arra, hogy már tavaly sejteni lehetett: Magyarország nagyon komoly büntetésekre számíthat, idén tavasszal pedig már úgy hírlett, hogy legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben akár 4-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az Unió az EU-s források szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.
Csakhogy – fogalmaz Jávor – „a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt”.
A politikus szerint még a legrosszabb forgatókönyvként felvázolt 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a Bizottság kiszabott.
„Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több mint 50.000 forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.”
Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának (discharge) keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőívből többek közt az is kiderül, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet – jegyzi meg Jávor.
A helyzet évről-évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések.
Vagyis hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős tavaly az EU-ban.
A válaszokból pedig kiderül az is, mekkora lesz végül a büntetés. Jávor felhívta a figyelmet arra, hogy mind a 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel a Bizottság,
és olyan sok korrupt projektet találtak, hogy az egyesével, projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos általánybüntetést javasoltak.
A volt EP-képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a megoldást a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció.Ezt a lehetőséget azonban visszautasították, Jávor szerint azért, mert tisztában voltak azzal, „aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása”.
Vagyis marad az átalánybüntetés minen a 7 operatív programnál, amelyek a következők:
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint
- Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint
- Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.
Összességében tehát 7480,2 milliárd forintról van szó.
Az uniós pénzek lehívásánál (köszönhetően többek közt annak, hogy Lázár János még miniszterként erőltette a korai lehívásokat) már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki,azt is figyelembe véve, hogy a kormányzat végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt, igaz, ezt nem igazán verték nagy dobra.
Jávor szerint így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos általánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki.
Ám ehhez még hozzájön néhány „különösen korrupt” operatív program külön büntetése,jegyezte meg Jávor. Így például a Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent.
És mindehhez még hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos általánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.
Ez viszont már így összességében 700 milliárdnyi büntetést jelent, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet – írja Jávor Benedek.
Ez pedig az a nagyságrend (5-6%), amennyivel a kormány – a várható büntetésekre készülve – „túlfoglalta” az uniós forrásokat, amennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz. Jávor szerint így a későbbi esetleges büntetések már nem csupán abban a formában jelentenek veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, de veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is, azaz tényleges, elérhető EU-s források elvesztését jelentheti.
Jávor így zárja posztját:
„Mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig. Az illetőt Polt Péternek hívják, neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során, és az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ha ő nincs, az ügyészség már sokkal korábban tetten éri az intézményesült állami korrupciót, fellép ellene, visszaszorítja, és megússzuk a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést.”