Frissítés, 01:40:

Beni Gantz, az ellenzéki Kék-Fehér Koalíció miniszterelnök-jelöltje megköszönte támogatóinak, hogy az exit-pollok szerint pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot.

Gantz, aki tábornokként és az Izraeli Védelmi Erők nyugalmazott tábornokaként a katonai elit legfontosabb tagjaival együtt állt ki választási eredményváróján Tel Avivban, azt mondta, koalíciós tárgyalásokat kezd a többi párttal, köztük Avigdor Liberman szélsőjobbos volt honvédelmi miniszterrel is, és egy nemzeti egységkormányt támogat. Azt is mondta, a „nemzeti megbékélés és gyógyulás” útjára akarja vinni Izraelt, és legfontosabb ügyként a biztonsági kérdéseket nevezte meg.

Avigdor Liberman, a szélsőjobboldali Jiszráél Beiteinu (Izrael a Mi a Hazánk) párt vezetője, és volt hadügyminiszter Netanjahu kormányában bejelentette, az exit-pollok által nekik ítélt 8-10 hely értelmében neki is komoly szerep juthat majd abban, milyen kormány alakulhat a jövőben a zsidó államban.

Ugyan Beni Ganz pártszövetsége a Kék-Fehér két előzetes becslésben is veri a Likudot a tegnapi választás után, a két nagyobb pártszövetség egyike sem tudta egyértelműen átlépni a kormányalakításhoz szükséges 61 helyet, így bizonytalan, ki szerzi meg végül a többséget.

Liberman ezért most „nemzeti egységkormányt” javasolt, amelynek mind a Likud, mind a Kék-Fehér Szövetség, mind pedig ők, és esetlegesen más pártok is részei lennének.

Liberman még májusban azért lépett ki pártjával Benjamin Netanjahu kormánykoalíciójából, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Likud és a miniszterelnök kitart ultraortodox koalíciós partnerei mellett, akik határozottan kizárták, hogy az harédi és más ultraortodox zsidó közösségek férfitagjai a szigorú talmudi tiltás ellenére részt vegyenek a sorkatonai szolgálatban a jövőben.

Liberman korábbi ilyen irányú tervei éppen heves utcai és politikai tiltakozásaik miatt fulladtak kudarcba. Most a Jiszraél Beiteinu elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, egyetlen feltétele, hogy egyetlen a sorkatonaság vallásos zsidó közösségekre való kiterjesztését ellenző erő sem lehet része a kormánynak.

Az este másik meglepetése a közel félmillió szavazatra becsült Egyesül Arab Lista, amely 10, de akár 12 helyet is szerezhet a jeruzsálemi Kneszetben, ezzel történelmi rekordot állítva be az izraeli arab állampolgárok képviseletében.

Noha sokan a támogatók közül tartottak a baloldali erők (Munkapárt, Merec, Demokrata Unió) kiesésétől, néhány parlamenti hellyel őket is mind bejutásra mérik az exit-pollok, így elkerülték a legrosszabbat.

(Haaretz)

Az első exit pollok szerint vereséget szenvedhetett Benjamin Netnajahu pártja, a Likud, amely 33 helyet szerezhetett a mai, időközi izraeli választásokon. A 12-es csatorna szerint Beni Ganz volt vezérkari főnök és pártszövetsége a Kék-Fehérek 34 hellyel vezetnek. A 13-as csatorna szerint pedig 33-31-re győzött az ellenzék legnagyobb ereje.

Az azonban még bizonytalannak látszik az előzetes eredmények alapján, hogy a Likud-vezette Jobboldali Blokk, vagy a Ganz vezette Balközép Blokk szerzi majd meg az egyértelmű többséget. A 12-es csatorna szerint a két nagy csoport 57-55-re, a 13-as csatorna szerint 54-58-ra, a Kan exit pollja szerint pedig 56-56-ra állnak. A 120 fős Kneszetben 61 fős többség kell a kormányalakításhoz.

Miki Zohár, a Likud képviselője azt nyilatkozta, pártja egyáltalán nem elégedett az eredményekkel, míg a Kék-Fehér Szövetség képviselői szerint Benjamin Netanjahu „másodjára is megbukott” idén a választásokon. A baloldali-liberális Merec szerint az előzetes eredmény azt mutatja, „történelmi lehetőség áll” az izraeli ellenzék előtt, hogy végre eltávolítsa a jobboldalt a hatalomból.

Az estének ezen a pontján tehát még bármi történhet, a szavazatok számolása folyamatban van.

A választási részvétel az áprilisihoz képest már magyar idő szerint délután négy órakor 1,5%-kal magasabb volt a részvétel, mint az áprilisi választáson, és a választási bizottságok szerint az arab közösségen belüli részvétel (közel 50%), is jóval meghaladta ekkor már az országos átlagot (44%.)

A magyar idő szerint este 9 órás urnazárás előtt közvetlenül is fennmaradt a növekvő tendencia: összesen 63 százalékos volt a részvétel helyi idő szerint este 8 órakor, két órával az urnazárás előtt is. Ez 1,5%-kal több, mint az áprilisi választáson.

A kampány – komoly korlátozások között – még az egyébként Izraelben munkaszüneti napnak számító választási napon is folyhatott. Netanjahu és kampánycsapata azonban, bizonyára a szoros eredményt érezve, nagyjából minden olyan korlátozást megszegett reggeltől fogva, ami csak az izraeli törvények szerint létezik.

A hivatalban lévő miniszterelnök ugyanis két rádióinterjút is adott a kampánycsend alatt ,és pártközpontja ugyancsak tiltotta módon a választókat befolyásoló, utolsó pillanatos „közvélemény-kutatásokat is közölt”, amelyek szerint csak nagyon kevéssel vezet, így akarván minden hívét elvinni a szavazókörökbe.

Szokás szerint sok helyen történt kisebb rendellenesség is, de a tavaszihoz képest megemelkedett létszámú, 3000 megfigyelő is monitorozta a voksolást.

Mivel előzetes információk szerint az arab szavazók jelentősen nagyobb számban jelentek meg az urnánknál, a Likud pártközpontja a Palesztin Hatóságot vádolta azzal, hogy beavatkozott Izrael Állam belügyeibe.

A hivatalosan palesztin fennhatóság alatt élőknek nincsen ugyan szavazójoguk, de a kormánypártok szerint Mahmúd Abbász, a Területek vezetője az Arab Blokk mellett kampányolt az izraeli állampolgársággal rendelkező arabok között. Abbász kormánya az este folyamán tagadta a Likud vádjait.

Ahogyan az számos alkalommal az izraeli választások környékén megtörtént már, idén a rendhagyó módon az ünnepi idényben tartott választási kampány alatt is rövid időre kitört a Gázai övezet iszlamista, palesztin egységei és az izraeli hadsereg közötti rakétaváltás. Az idei konfliktus azonban egy, az Izraeli Védelmi Erők által 2009-ben indított nagy gázai offenzíva utáni sokadik ilyen eset, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre több jel mutat arra, hogy az izraeliek kezdenek érzéketlenné válni ennek a jobboldali, kormányzó Likud által hangsúlyozott „nemzetegyesítő veszély”-jellegébe.

Beni Ganz a kampányban főleg három korrupciós ügyével támadta a kormányfőt, és felvetette, abszurd hogy olyan ember vezetheti az izraeli kormányt, „aki ellen izraeli bíróságon már vádat emeltek.” Ugyanakkor az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még januárban maga is üdvözölte a rövid konfliktus alatt, hogy szerinte Gáza egyes részeit egy akkori rakétatámadás után bosszúból „a kőkorszakba bombázták vissza.”

Ráadásul Netanjahu hosszú ideje tartó miniszterelnökségét nemcsak az egyre gyakoribb kormányválságok veszélyeztettékk, hanem múlni nem akaró korrupciós botránysorozata is folyamatosan napirenden voltak.

A kormányfő így politikai túléléséért küzd a mai este folyamán.

(Haaretz, Ynet)