Ha októbert követően ellenzéki főpolgármestere lenne Budapestnek, nem pusztán a fideszes önkormányzati többség és egy ellenséges kormány okozta politikai nehézségekkel kellene majd megküzdenie: a város tartalékai az elmúlt 9 évben kifogytak. Miközben a főváros költségvetése egyre csökken, az emiatt felvett hitelek okozta adóssága egyre növekszik.

Míg a 2000-es években általában évi 500 milliárd forint körül mozgott a város költségvetése, addig 2019-ben már csupán 266 milliárd forintból kellett az önkormányzatnak gazdálkodnia.

Eközben a hiányosságokat a vezetés az újabb és újabb hitelek felvételéből igyekszik fedezni, Budapest tartozása emiatt év elején elérte a 80 milliárd forintot. Az idei költségvetés szerint ez az összeg akár 75 milliárddal is növekedhet, a tartozást így 155 milliárdra növelve 2019-ben – írja a Népszava.

Ezzel nem csak az a probléma, hogy Budapest kiadásai ezek szerint jelentősen meghaladják a bevételeit, hanem az is, hogy a főváros jelenleg létező kedvező adósminősítésének feltétele, hogy az adósságállománya ne érje el az éves működési bevételét. Márpedig a 155 milliárdos tartozás már erősen közelít a 266 milliárdos költségvetéshez, a létező különbség a két összeg között pedig kérdés, mennyivel csökkenne egy ellenzéki főpolgármester megválasztása esetén.

Az biztos, hogy a budapestieknek nincs sok okuk abban reménykedni, hogy mondjuk Karácsony Gergely főpolgármestersége esetén több pénz jutna az ország költségvetéséből a városukra, sőt. Tarlós István maga is azzal érvel az ellenzéki jelöltek támogatása ellen, hogy a legtöbbet az ártana Budapestnek, ha a főpolgármestere „visszavonhatatlanul elmérgesedett viszonyban” lenne a kormánnyal. Tarlós szerint „az együttműködés esélyének elveszítése már ártana Budapestnek. El kell játszani a gondolattal, hogy többet megszereztem (és megtartottam) így a városnak, mint bármelyik ellenzéki képes lett volna.”

De valóban ennyit jelentett volna a kormánnyal együttműködő főpolgármester a város szempontjából? A fentebb részletezett halmozódó adósságállomány ennek ellentmondani látszik.

Ehhez képest a Népszava cikke szerint 2010 előtt nemhogy adósságot, hanem épp ellenkezőleg, többletet termelt a főváros. Az 500 milliárdos költségvetéséből 2010-ben például 46 milliárd megmaradt az év végén. Ezekben az években ebből a többletből fedezte a város a fejlesztéseket. Azóta azonban nemcsak a költségvetés csökkent a korábbinak szinte a felére, hanem a kormány sorra elvette a főváros intézményeit is, amiknek működéséből Budapestnek korábban bevétele származott. Eközben pedig a kormány a fontos fejlesztéseket sem finanszírozta, mint például a metrófelújításokat, a tömegközlekedést és az útfelújításokat.

Tehát, miközben több pénzre minden bizonnyal egy ellenzéki főpolgármester esetén sem számíthat Budapest, azt sem lehet mondani, hogy a kormánypárti Tarlós tevékenysége biztosította volna a főváros számára a szükséges forrásokat – ellenben az olyan, a kormány által támogatott fejlesztési projekteknek, mint a Városliget beépítése, vagy a csepeli Déli Városkapu Program nem próbált egy pillanatig sem gátat vetni, erre pedig egy ellenzéki főpolgármester esetén azért nagyobb esély lehet.