Napirendre kerülhet az E.ON energiacég hazai érdekeltségeinek állami tulajdonba vétele, miután a cég felajánlotta cseh, magyar valamint német érdekeltségeinek részét eladásra, írja a Magyar Hang.
Az E.ON részéről azért szükséges a lépés megtétele, hogy a német cég megvásárolhassa a szintén német RWE tulajdonában lévő Innogy elektromos hálózati és kereskedelmi részlegét, míg az Innogy az E.ON megújuló energiával foglalkozó részlegét tartaná meg, sajátját megtartva – ezzel mindkét cég kevesebb szektorban, azonban nagyobb súllyal lenne jelen.
Az Európai Bizottság szerint ezzel azonban túl nagyra növekedne az E.ON, így a versenyjogi aggályokat elhárítandó a cég kénytelen több leányvállalatától is megszabadulni az esetleges büntetések elkerülése végett.
A magyar állammal kötendő esetleges üzlettel kapcsolatban Ungár Péter, az LMP képviselője a következő kérdéseket tette Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszternek:
- Milyen információkkal rendelkezik a minisztérium az E.ON fölajánlásáról?
- Tervezi-e bármilyen, akár részlegesen állami tulajdonú vállalat megvenni ezen üzletágakat?
- Lehet-e ezen tranzakcióknak hatásuk Paks 2 éptésére?
A képviselő kérdésében említette továbbá, hogy amennyiben az üzlet létrejönne, a „szaksajtó szerint ez a fukusimai katasztrófa óta a legnagyobb átrendeződés lehet az elektronikai piacon” – habár Ungár valószínűleg az energiapiacra gondolt, valamint arra, hogy a Reuters vonatkozó cikke szerint ez Németországban lesz a legnagyobb átrendeződés, mióta a fukusimai katasztrófa hatására elkezdték az ország atommentesítését.
A miniszter helyett Fónagy János államtitkár, miniszterhelyettes válaszolt, aki kifejtette,
„az E.ON Energia Zrt. (továbbiakban: Társaság) fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban, foglalkoztatásban és az energetikai hálózati infrastruktúra megbízhatóságának és színvonalának erősítésében. A magyar energiapiac modernizációja, innovatív megoldások alkalmazása, illetve a nemzetközi versenyképesség fejlesztése érdekében fontos a Társasággal való hosszú távú együttműködés, mégpedig azért, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban is versenyképes befektetési környezetet nyújtson. Ennek része lehet energetikai projektekben való együttműködés is.„
Az államtitkár válaszában hangsúlyozza Paks 2 fontosságát mind környezetvédelmi, mind energiafüggetlenségi szempontból, az olcsó és folyamatos energiaellátás zálogaként hivatkozva a projektre.
Amennyiben az E.ON eladná magyarországi villamossági szolgáltató ágazatait – ezek az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. – az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. valamint az E.On Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt továbbra is jelen lenne a magyar energiapiac gázszektorában.
A magyar kormány korábban nagy rössel látott neki az energiapiac állami tulajdonba vételéhez, azonban a lendület 2016-17 környékére elfogyott, így a gázszolgáltatók jelentős része után a villamosenergia-szolgáltatók felvásárlása elmaradt, azonban annak nincs jele, hogy a kormány hosszabb távon letett volna ilyen irányú terveiről.
Habár az Európai Unió direktívái támogatják a közműszolgáltatók piaci tulajdonát és versenyét, a rendszer kritikusai szerint ezek olyan közszolgáltatások, melyeknek közösségi/állami tulajdonban kellene lenniük, hogy a tőke helyett társadalmi érdeket szolgáljanak.
Magyarán a tulajdonosi kör, a befektetői csoportok vagyonának növekedése helyett a szolgáltatást használók szükségleteinek színvonalas és elérhető árú kielégítése legyen a vállalat működésének fókuszában.
