Peter Haslinger, a Palkovics László által modellként hivatkozott német Leibniz Közösséghez tartozó Herder Intézet vezetője a Mérce kérdésére azt írta, az MTA kormány által tervezett átalakítása politikai befolyásszerzésre alkalmas, szerinte az intézmény átalakítását a korábban megkezdett nyomvonalon kellett volna folytatni, ami már sikeresnek bizonyult.

Az osztrák Peter Haslinger a német Leibniz Társaság intézethálozathoz tartozó közép-kelet-európai történettel foglalkozó Herder Intézet vezetője és a Giesseni Egyetem professzora. Ő kezdeményezte februárban azt a Palkovics Lászlónak címzett nyílt levelet, mely kiállt az akadémiai dolgozók mellett és a kormány átalakítási tervei ellen.

A levelet 9 nagy német kutatási intézmény jegyezte – köztük a Leibniz Társaság, a Német Kutatási Alap, a Helmholtz Társaság és a Max Planck Társaság. Az aláírók szerint az elmúlt években előremutetó változások történtek az Akadémiát érintően,

„független kutatóintézetek alapításával modernizálták a szervezeti struktúráját, és sikeres együttműködő partnereivé vált más szervezeteknek, beleértve nagy számban német intézményeket is”.

Az intézmények szerint a kormány által tervezett átalakítások veszélybe sodorják ezeknek a reformoknak a sikereit, az akadémiai szabadság elvét megsértő intézkedések miatt

„félő, hogy versenyképessége és nemzetközi együttműködési potenciálja jelentősen sérül.”

A nyílt levelet olyan intézmények jegyzik, amelyekre Palkovics miniszter szívesen hivatkozik úgy mint a magyar átalakítások modelljéül szolgáló intézetekre. Június 3-án, az Akadémia átalakításáról szóló törvény benyújtását megelőző napon az atv.hu-nak az innovációs miniszter azt mondta, „föl fogunk kérni olyan nyugat-európai, korábban az átalakítás miatt bizonyos aggódásukat kifejező szervezetek, a Leibniz német kutatóhálózat, a Max Planck vezetőit, hogy legyenek szívesek és nézzék meg, hogyan fog átalakulni a kutatóhálózat. Abba az irányba szeretnék haladni, ami Németországban zajlik.”

A Mérce ennek kapcsán kérdezte Peter Haslingert, a Leibniz Társasághoz tartozó Herder Intézet vezetőjét, aki kérdésünkre azt írta,

„az Akadémia átszervezéséről szóló tervek szerintem nem férnek össze egy olyan tudományos eszményképpel, mely politikai beavatkozásoktól függetlenül a kutatás érdekeit követi”.

Az intézetvezető szerint „nagyon aggodalmas” az a folyamat, amely során a kormány a kutatási intézeteket az Akadémia alól kiszervezné és új irányítás alá helyezné. Az új Irányító Testületen keresztül a kormány valószínűleg közvetlen politikai befolyást tudna gyakorolni a kutatók felett, legyen szó az intézményi struktúrákról, kutatási témákról vagy forrásokról.

Ezek az új tervezett struktúrák nem hozhatók összhangba az olyan nagy német tudományos intézmények elveivel, mint a Leibniz Társaságé, véli Haslinger. A Herder Intézet vezetője hangsúlyozta, ezzel szemben az Akadémia eddigi működése sok mindennel összefér, amit a Leibniz Társaság modellje kínál. Az intézetvezető szerint az Akadémia saját átalakítási folyamata, amit pár évvel ezelőtt elkezdett, igéretes, és nemzetközileg is elismert eredményeket hozott már eddig is. Szerinte az Innovációs és Technológiai Minisztérium ebből kiindulva tárgyalhatott volna az Akadémiával.