Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Berlin főpolgármestere bevezette a szolidáris alapjövedelmet

Ez a cikk több mint 5 éves.

Berlinben júliustól bevezetik az úgynevezett „szolidáris alapjövedelmet”, amely a huzamosabb ideig munkanélküli embereknek biztosít biztonságos, kiszámítható és a minimálbérnél magasabb fizetéssel járó állami/önkormányzati munkahelyeket – számolt be róla a Welt.

A projekt, amit Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere javasolt, első körben 5 évig fog futni, és a célja az, hogy hosszú távon helyettesítse a Hartz IV név alatt futó munkanélküli segélyezési rendszert, amely 2005 januárjától lépett életbe, és jelentősen szigorította a tartósan munkanélküliek állami támogatáshoz jutását, megvágva a segélyek mértékét is. A Hartz IV-et sokan a szociáldemokrata párt mélyrepülésének az egyik okaként tartják számon.

A program évente a számítások szerint 31 és 34 millió euró közötti összeget fog igényelni, és az 5 éves tesztidőszak alatt először 250, majd évről évre egyre több, és végül összesen 1000 munkanélküli embert vonnak be.

A programhoz szükséges forrást a vörös-vörös-zöld koalíció, azaz az SPD, a Baloldali Párt és a Zöldek közösen szavazták meg a képviselőházban.

A program nem feltétel nélküli alapjövedelem, a résztvevők olyan, állam által biztosított és fizetett pozíciókban dolgozhatnak majd, mint

  • iskolai segítő,
  • idősgondozó,
  • vagy éppen a társadalmi mobilitás területén dolgozó.

A jobboldali-liberális FDP nem kifejezetten örült az intézkedésnek, Florian Swyter szóvivő szerint a program nem lesz hatékony, sokba kerül és nem vezeti vissza a munkanélküli embereket az elsődleges munkaerőpiacra.

Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk,

Magyarországi szemmel nézve a berlini főpolgármester javaslata könnyen eszünkbe juttathatja a közmunkaprogramot,

hisz utóbbi esetében is munkanélküli emberek látnak el közösségi feladatokat a munkanélküli segélyért cserébe.

Van azonban néhány óriási különbség, amely Müller javaslatát minőségileg jobbá teszi.

  • A magyar közmunkával ellentétben ebben a javaslatban nem minimálbér alatti, hanem annak megfelelő, vagy afölötti fizetéshez jutnának az állampolgárok.
  • A magyar programot jellemző kiszolgáltatottság és kiszámíthatatlanság helyett a berlini polgármester hosszú távú, kiszámítható munkaszerződések révén biztosítaná, hogy az elvégzett feladatok mellé biztonság, tervezhetőség és megbecsültség is járjon.

A hasonló intézkedéseknek egyébként nagy társadalmi támogatottsága is van Németországban, egy felmérés szerint a németek 51 százaléka támogatna egy feltétel nélküli alapjövedelmet.

(Welt)