A Népszava egy több, mint 50 oldalas kiadvány eredményeiből közölt részleteket, amit a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáit felhasználva.

A kutatás a V4 országok egészségügyi mutatóit nézte az elmúlt 15-20 év változásait figyelembe véve, az eredményekből a lap szerint az derül ki, hogy a Visegrádi Négyeket rajtunk kívül alkotó Lengyelország, Szlovákia, Csehország mellett a legtöbb mutatóban az utolsó helyen állunk, ami az egészségügyet illeti.

A magyar kormány 2003-hoz viszonyítva 2016-ban reálértékben 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben nőttek a háztartások egészségügyre fordított kiadásai. 2017-ben évente átlagosan egy állampolgár 55 ezer forintot költött egészségügyre, ezzel szinte az ellátások harmadát állva az állam helyett. A V4-ek között ezzel a magyar lakosság járul hozzá közvetlenül a leginkább az egészségügy fenntartásához.

A kutatás eredményei alapján egy magyar állampolgár jelenleg átlagosan 5 évvel rövidebb élettartamra számíthat, mint egy átlagos uniós állampolgár, amellett is, hogy ez a szám sokat javult az utóbbi 17 évben.

Vezetünk a térség statisztikáiban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, és a daganatos betegségeket, valamint az öngyilkosságokat illetően is. Emellett itthon a 15 évesnél idősebbek 59 százalékát diagnosztizálták már krónikus betegséggel, sokaknak van magas vérnyomása, ízületi kopása, derék- vagy hátfájása.

A kutatás részletes eredményeit „Az egészségügy helyzete Magyarországon” címmel ma, kedden a Szociális Demokráciáért Intézet, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Gazdaságkutató Intézet közös rendezvényén mutatják majd be.

(Népszava)