A Momentumra és a Fideszre szavazna a legtöbb egyetemista, ha most vasárnap rendeznének parlamenti választást, míg a nappalis hallgatók zöme nem kér a régi baloldalból – többek között ez derült ki z MTA Politikatudományi Intézetében bemutatott friss kutatás gyorselemzéséből.  Az is fontos tanulsága a felmérésnek, hogy az egyetemistákat és a főiskolásokat közel sem hagyják hidegen a közéleti és politikai kérdések. 

Csütörtökön rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport legújabb, 2019-ben készült adatfelvételéből származó gyorsjelentésének bemutatóját.

A 2011-ben alapított, Szabó Andrea által vezetett kutatócsoport, 2019 februárjában ismételten kérdőíves vizsgálatot készített a magyar egyetemeken és főiskolákon, nappali tagozaton tanuló hallgatók között. A kérdőívben a kutatók az alapvető szociokulturális helyzet mellett lakhatási körülményekre, politikai aktivitásra, jövőbe vetett bizalomra, külföldi munkavállalásra is rákérdeztek. Az adatfelvételt állami támogatás híján a Heinrich Böll Stiftung finanszírozta, az eredményekből részletesebb elemzéseket leghamarabb 2019 őszén olvashatunk. A kutatás első eredményeit tartalmazó gyorsjelentést az MTA három kutatója, Szabó Andrea, Susánszky Pál, valamint Oross Dániel ismertette csütörtök délután mintegy 30 fős publikum előtt.

A kérdőíves, papíralapú adatfelvételben 111, jelenleg BA-, illetve MA-hallgató dolgozott, akiknek a munkáját három doktoranduszhallgató, valamint két egyetemi oktató koordinálta.

A kérdező és a kérdezett csoport tagjai szociodemográfiailag meglehetősen hasonlóak, így az adatfelvételből kapott adatok megbízhatóbbak, valamint – ahogy arra Szabó Andrea rámutatott – az egyes szövegalapú válaszokban őszintébb opciók jelentek meg.

Fontos kiemelni, hogy a kutatásból származó adatok nem a teljes magyar ifjúságra, hanem annak egy fontos részcsoportjára, a mintegy 200 ezer fős, nappali tagozatos egyetemistákra és főiskolásokra reprezentatívak. A mintavétel egy úgynevezett szigorított kvóta-mintavétel logikáját alkalmazta, mely véletlen séta alapján 800 fő megkérdezésével zajlott. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a kérdezőbiztosok az egyes felsőoktatási intézmény falain belül, különböző helyszíneken, így pl. aulában, büfében, folyosókon egy mintegy 8 oldal hosszú papír alapú kérdőívvel a kezükben szólították le a különböző intézményekben tanuló diákokat.

Na de mit mutatnak az adatok?

A jelenleg nappali tagozatos hallgatók 60%-ának valamelyik szülője felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Minél magasabb képzési szinten tanul a megkérdezett, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szülők magasabban iskolázottak, vagyis a magyar felsőoktatás erősen szelektív, ami egyébként nem újdonság – teszi hozzá Susánszky Pál.

A mintába bekerült diákok több, mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy „beosztással jól kijön”, további 23% úgy fogalmazott, hogy anyagi gondok nélkül él, míg minden ötödik megkérdezett úgy érezte, hogy éppen, hogy kijön (17%), vagy nehezen él meg (3%) a havi jövedelméből.

A kutatás adatai szerint a felsőoktatásban tanulók negyede jelenleg albérletben lakik, közülük a legtöbben úgy értékelték, hogy albérletet nehezebb megtalálni, mint utána az azzal járó költségeket állni. Az albérletben élők 51%-a nyilatkozott úgy, hogy számukra nehéz vagy nagyon nehéz megfelelő albérletet találni. Bár az a kutatási eredményekből sajnos nem derült ki, hogy mit értenek a megkérdezettek megfelelő albérlet alatt.

A kutatók a prezentációjukban arra is rámutattak, hogy a felsőoktatásban jelenleg résztvevő nappali tagozatos diákok több, mint 50%-a nem tud teljes mértékben tanulmányaira koncentrálni, hiszen tanulmányaik mellett dolgoznak. Amiből arra is következtethetünk, hogy a napi munkavállalás szinte már teljesen beépült az egyetemi és főiskolás életmódba.

Ha már munkavállalás, a gyorsjelentésből az is kiderül, hogy a diákok kétharmada szeretne rövid távú (pár hetes, hónapos) külföldi munkatapasztalatot szerezni, hosszabb távú munkát a válaszadók mintegy 48%-a tervez vállalni a jövőben. Csak a miheztartás végett, ezek a számok lényegében nem változtak a 2015-ös adatfelvételkor mértekhez képest. A külföldi munkavállalás hátterében a jobb megélhetés (23%), a karrierlehetőség (18%), a tapasztalatszerzés (15%), nyelvtanulás (13%) voltak a legfőbb motivációs elemek, továbbá olyan indokok is megjelentek, mint a hazai kilátástalanság és a politikai helyzet (7%), vagy épp a tanulás (4%) vágya. A külföldi hosszabb távú munkavállalást és letelepedést fontolgató hallgatók legtöbbször orvostanhallgatók, valamint gazdaságtudományi képzéseken résztvevőkből kerülnek ki.

Ideje leszámolni azzal a mítosszal, miszerint az egyetemistákat és a főiskolásokat hidegen hagyják a közéleti és politikai kérdések.

A kutatásból kiolvasható számok alapján a közéleti érdeklődés továbbra is magas, 3,6 skálapontot mutat, míg a politikai érdeklődés a korábbi 2015-ös 2,7 skálapontos értékről pozitív irányba mozdult el és 3,1 pontra emelkedett. A politika, valamint a közéleti témák iránt továbbra is a társadalom- bölcsészet-, valamint állam- és jogtudományokat hallgató, s legkevésbé a pedagógus-, ill. művészeti képzésekben résztvevő diákok érdeklődnek.

A politika, mint kifejezés továbbra is negatív kontextusban él a fiatal egyetemisták és főiskolásokban. Csak úgy, mint a legtöbb fiatal (15-29 év közötti) politikai aktivitásával foglalkozó kutatás, így az Aktív Fiatalok Magyarországon is rákérdeztek arra, hogy mi az első és egyetlen szó, ami beugrik a megkérdezetteknek a politikáról.

A válaszok kísértetiesen hasonlítanak a négy évvel ezelőtti kutatás eredményeihez. Csak úgy, ahogy 2015-ben, továbbra is a korrupcióval, hazugsággal azonosítják legtöbbször a politikát a fiatalok, de – ahogy arra Oross Dániel többször felhívta a figyelmet – fontos különbség, hogy míg korábban a szófelhő kisebb és kevesebb szót tartalmazott, úgy a 2019-es kutatás adatai szerint már megjelennek olyan kifejezések is, mint a „bonyolult”, „hülyeség”, „bürokrácia” „viszály”, valamint a szófelhőn egyre erőteljesebben feltűnik Orbán Viktor neve is. A politikai érdeklődés pozitív irányba való elmozdulása magyarázhatja a szófelhőn megjelenő szavak gyakoriságát is.

Összegzésül tehát elmondható, hogy „(…)a politikával kapcsolatos asszociációk továbbra is negatív kontextusban szerepelnek.”

A kutatás eredményei szerint a diákok 63%-a tartozott valamilyen formális szervezethez (pl. sportklub, szakmai tudományos szervezet, kulturális hagyományörző csoport, stb.), a különböző politikai pártokhoz kötődő tevékenységeket (kampánytevékenység, párttevékenység) továbbra is hárítják a nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták, mindösszesen 5-6% vett részt ilyen tevékenységben az elmúlt 12 hónap során. Ezek a számok egyébként visszaesést mutatnak a kutatócsoport korábbi években mért adataihoz képest.

A felsőoktatásban résztvevő fiatalok továbbra is kis bevonást és kockázatot igénylő aktivitási formákban, így pl. petícióaláírásban, tüntetésben, aláírásgyűjtésben vesznek részt szívesen, a megkérdezettek – hasonlóan, mint a 2015-ös adatfelvétel eredményei szerint – ötöde vett részt ilyen politikai részvételi formákban. Egy fontos eredménye a kutatásnak, hogy a megkérdezettek megközelítőleg negyede biztatott szavazásra, ez a szám a ’15-ös adatok szerint 12% körül mozgott.

Ami a pártpreferenciát illeti, a felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók között a Momentum Mozgalom és a Fidesz jelenleg a két legnépszerűbb politikai formáció, a megkérdezett hallgatók egyaránt 16% válaszolta azt, hogy egy most vasárnapi parlamenti választáson őket választaná.

Míg a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 14, valamint 13%-os támogatottságot élvez, addig a 2015-ben még 14%-ot magáénak tudó LMP támogatottsága 5 százalékponttal beszakadt.

A régi baloldal és annak utódpártjai támogatottsága lassan a nem létező kategóriába zsugorodnak a nappali tagozatos egyetemisták és a főiskolások körében:

az MSZP-P és a DK formációt 3, illetve 2% választaná a felsőoktatásban tanuló hallgatók közül egy most esedékes parlamenti választásokon. A kutatócsoport adataiból az rajzolódik ki, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási tanulók egyre nagyobb hányada talál magának megfelelő pártot, a pártnélküliek aránya jelentősen csökkent az utóbbi 4 év során.

Fontos leszögezni, hogy az itt bemutatott számok pillanatnyi jellegűek. A 2019-es adatfelvételben a Momentum, valamint az MKKP jól szereplésének a hátterében az újra való nyitottság állhat, mely egy pillanat alatt el is illanhat.