Körülbelül háromszáz diák és pedagógus tüntetett közösen ma délután a Kossuth téren, a megmozdulást a 2020-tól életbe lépő nyelvvizsga-törvény váltotta ki, amelynek értelmében jövőre kötelező lesz nyelvvizsgával rendelkezni a felsőoktatási felvételihez.

Nem újdonságról van egyébként szó: a nyelvvizsga kötelezővé tétele már 2014-ben bekerült a vonatkozó kormányrendeletbe. Tegyük hozzá – nem véletlenül. Az elmúlt években ugyanis folyamatosan csökkent a 14-19 évesek körében a sikeres nyelvvizsgát szerzők száma, míg 2005-ben még csaknem 78 ezren tették le ebben a korcsoportban a nyelvvizsgát, addig 2016-ban már kevesebb, mint 52 ezren.

Mindez természetesen nem független attól, hogy milyen helyzetben van jelenleg a magyar közoktatás. A nyelvtanárok száma (a pedagógusokéval párhuzamosan) folyamatosan csökken, hiszen míg egyre többen mennek nyugdíjba, addig egyre kevesebben választják maguknak ezt a hivatást – és akkor a pályaelhagyókról, a szakmán belüli óriási fluktuációról, és pláne az egyéb szakmai hiányosságokról (a diákok túlterheltségétől a tankönyvpiac állami beszűkítésén át a modern pedagógiai eszközök hiányáig, és így tovább) még nem is beszéltünk.

Mindezek ellenére az oktatási kormányzat a szakma, a diákok és a szülők vészjelzései ellenére sem vonta vissza (már miért is tette volna – tehetnénk hozzá ironikus felhanggal) a kormányrendelet ide vonatkozó passzusait, miközben az elmúlt években lényegében semmit sem tett azért, hogy a nyilvánvaló hiányosságokra megoldást keressen.

Így azonban valóban óriási – hogy szándékos vagy szándékolatlan, azt nem tisztünk eldönteni – felelőtlenség, hogy 2020-től a felsőoktatási felvételihez kötelező lesz legalább egy nyelvvizsgával rendelkezniük a diákoknak. Ha ugyanis a jelenlegi közoktatási rendszer nem képes olyan szintű tudást biztosítani, amely bármely gyerek számára (szülők által fizetett méregdrága különórák, és az ezzel járó pluszterhelés nélkül) biztosítani azt a tudást, amellyel megszerezhetik ezt a bizonyos nyelvvizsgát, az borítékolhatőan újabb egyenlőtlenségeket teremt a diákok körében: a rosszabb anyagi helyzetben lévő, az elitiskolák szintjét meg nem ütő oktatási intézményekben tanuló, hátrányos helyzetű diákoknak esélyt sem biztosít arra, hogy folytassák tanulmányaikat. 

A mai tüntetés első felszólalója Tasi Zsuzsi, középiskolás tanuló volt, aki arról beszélt, megelégelte, hogy módszeresen leépítik az oktatást, megelégelte az apátiát, és hogy mindenki azt mondja, felesleges küzdeni.

„Ha 10 millióan mondjuk ezt, akkor tényleg semmi sem fog változni.”

– mondta.

Megelégelte, hogy az iskolában csak egy nyelv tanulására van lehetősége, miközben olyan dolgokat kötelező megtanulni, amikre soha nem lesz szüksége. Ahhoz viszont, hogy nyelvvizsgát szerezzen, különórára van szükség, amit nem tud mindenki megfizetni.

Dvorácskó Balázs a Pedagógusok Szakszervezetének képviseletében arról beszélt, a változásokat magunkban kell elkezdeni. Szerinte a pedagógusok feladata az, hogy hazamenjenek és elkezdjenek kommunikálni egymással és a szülőkkel. Ki kell mondani: sok-sok sérelmezett jogszabály mellett ez sincs rendben.

„A mi feladatunk az, hogy esélyt adjunk minden gyereknek. (…)Esélyünk addig van, amíg küzdünk.”

– mondta.

Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője emlékeztetett: a törvény gyökere 2014-ig nyúlik vissza, azóta azonban semmit sem tett azért a kormány, hogy mindenki egyenlő nyelvoktatásban részesüljön.

Szerinte azok a diákok, hallgatók, pedagógusok, akik miatt ma tüntetnek, szeretnének idegen nyelven beszélni, ezért azt is akarják, hogy az amúgy fontos intézkedést halasszák el, amíg a feltételei biztosítottak lesznek az iskolákban. Ercse kiemeli: a parlamenti képviselők 60 százaléka nem rendelkezik nyelvvizsgával, ezért addig ne is lépjen hatályba az új törvény, amíg a képviselők meg nem szerzik.

Sipos Ferenc Norbert egyetemista az egyetemekhez szólt: bár minden egyetem rektorát és hallgatói önkormányzatát meghívták a mai tüntetésre, egyik sem jelent meg. Nekik üzeni, ha kevesebb hallgató lesz, kevesebb egyetemre lesz szükség.

„Némán tűritek, hogy elvesztitek hallgatóitok felét, és munkahelyeitek jövőjét.”

– üzeni az egyetemeknek.

Gyetvai Viktor egyetemista szerint egy tisztességes országban példamutatóan maguktól is elvárják a döntéshozók azt, amit most Magyarországon elvárnak a diákoktól. Orbán Viktornak nincs B2-es nyelvvizsgája, annak ellenére sem, hogy ösztöndíjasként Oxfordban tanult.

Ezért azt kérik a miniszterelnöktől, hogy 2019. szeptember 1-ig tegye le a középfokú komplex nyelvvizsgát.

Amennyiben ezt Orbán Viktor nem teljesíti, abban az esetben népszavazási kezdeményezéssel fognak élni a diákok.

– jelentette be Gyetvai.

A népszavazás arról szólna, hogy ne lépjen életbe 2020-ban a nyelvvizsgaszigor, és ne lehessen elvárni a nyelvvizsga megszerzését a felsőoktatási felvételihez, amíg szakmai kutatások alapján alá nem támasztható, hogy minden intézmény minden fel tudja készíteni a diákjait.

De ennyivel még nincs vége: amennyiben Orbán Viktor nem teszi le a nyelvvizsgát, még egy népszavazási kezdeményezéssel fognak élni, amiben megtiltanák, hogy Magyarországon olyan ember legyen a miniszterelnök, aki nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket elvárnak egy egyetemi felvételizőtől.

„Milyen ország az, ahol miniszterelnök lehetsz B2-es nyelvvizsga nélkül, de egyetmista nem?”

– kérdezi Gyetvai.

Mivel Magyarországon a véleménycsere módja manapság nem a szakmai párbeszéd, hanem inkább a nemzeti konzultáció, ezért egy háromkérdéses nemzeti konzultációt mindenképp elindítanak a diákok a nyelvvizsga-törvénnyel kapcsolatban, aminek egyelőre csak az első kérdését árulták el:

„Egyetért-e ön azzal, hogy Orbán Viktornak le kell tennie a B2-es nyelvvizsgát 2019. szeptember 1-ig?”

Élő közvetítésünk visszanézhető itt: