A Momentum április 11-én nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtő kampányával kapcsolatban. A kifogást egy Kálvin téren, április 8-án kora este készült videófelvételre alapozta a párt, melyből kiderül, hogy a kormánypártok aktivistái „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” feliratú pultnál gyűjtik az aláírásokat olyan aláírásgyűjtő lapokon, melyek fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat szerepelt.

A videóban az aktivisták azt állítják, hogy az EP-választási listaállításhoz szükséges támogatói aláírásokat gyűjtik – csakhogy a videóból az is kiderül, hogy ezt nem a Nemzeti Választási Iroda által kiadott szabályos ajánlóíveken.

A Momentum kifogásának sem a Fővárosi Választási Bizottság, sem pedig a Nemzeti Választási Bizottság nem adott helyt, így került az ügy a Kúriára, amely most kimondta:

igaza van a Momentumnak, félrevezető a kormánypártok aláírásgyűjtése, és ezzel megsértik „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét”.

Indoklásában a háromtagú bírói tanács azt írja:

„A Kúria a megtekintett videófelvétel alapján megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés – az aktivisták által előadottak, és az aláírásgyűjtő pulton látható felirat ellenére és a felvételen látható aláírásgyűjtésre szolgáló ívek alapján – egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, mivel az aláírásgyűjtés nem Ve. 120-121. §-ai szerinti ajánlóíveken történt. A választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták, ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.”

Azt is hozzáteszik, a valamilyen párt iránti szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor jogszerű, ha az aláírók tisztában vannak, hogy aláírásuk milyen célt szolgál, az adataikat pedig milyen célból használják fel. Ellenkező esetben jogsértés történik.

„A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölő szervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása, mert ezekre az aláíróívekre nem vonatkozik a megsemmisítés kötelezettsége és amely a többi jelölő szervezet vonatkozásában megbonthatja az esélyegyenlőség követelményét is, ezáltal a választási versengésben elfoglalt helyzetükre kihat” – teszi hozzá a Kúria.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója egyébként épp április 8-án jelentette be, hogy pártja leadta az EP-választási induláshoz szükséges aláírásokat,

„[a]zonban nem állunk meg, a továbbiakban is folytatjuk az aláírásgyűjtést Orbán Viktor hétpontos terve mellett a bevándorlás megállításáért.”

Munkatársunk szintén április 8-án, a Széll Kálmán téren beszélgetett egy kormánypárti aktivistával, aki viszont a Momentum által kifogásolt felvételen szereplő aktivistákkal ellentétben tisztán és világosan megjelölte az aláírásgyűjtésük célját: a választási törvénynek megfelelően támogatói íven gyűjtenek aláírásokat, amelyek a választókkal való kapcsolattartást szolgálják.