„Részben felelősnek” érzi magát Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke azért, hogy a cigány-magyar ellentétek a kétezres évek végén kiéleződtek. Erről Gulyás Márton Partizán című online műsorának, exkluzív interjúban nyilatkozott.
Vona Gábor az interjúban röviden értékelte a Jobbik 2018-as, várakozáson aluli teljesítményét is, úgy vélte, ennek főleg Magyarország eszmetörténetében gyökerező okai vannak, és Orbánt Kádár János és Horthy Miklós személyéhez hasonló „apafiguraként” definiálta.
Elmondta, nem támogatta a Közös Ország Mozgalom taktikai szavazás-ötletét 2018 április 8 előtt, hiszen ő maga még a választás napján is forradalmi változásra számított a magas részvétel miatt, így hát eszébe sem jutott az, hogy a választási győzelem helyett a kétharmad megakadályozása lenne a maximális cél.
Kihangsúlyozta, az ő személyes politikai változása őszinte, és elmondta, a 2010-es gondolkodásával úgy vélnél, hogy „az amit Orbán Viktor ma csinál, helyes. Ugyanakkor a változás jogát én is fenntartom.”
Egyik legfontosabb állítása azonban saját politikai múltjára, és a Jobbik első évtizedének politikai örökségére vonatkoztak. A kérdező, Gulyás Márton emlékeztette Vonát: ha esetleg megnyerték volna a választásokat, akkor most lehetséges, hogy Volner János lenne a belügyminiszter, Dúró Dóra az oktatási miniszter és Toroczkai László nemzetbiztonsági ügyekbe is beleláthatna.
Ismertes, hogy az említett, Vonától markánsan jobbra álló politikusok az elmúlt évben elszakadtak a párttól, és a Fidesz-KDNP-t minden sarkalatos ügyében támogató, radikális szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom alapítóiként folyamatosan a Jobbikot támadják.
Éppen ezért a kérdésre Vona Gábor diplomatikusan csak annyit reagált:
„Most az a cél, hogy kimondjam: hála istennek nem így történt?”
A speciálisan Toroczkai László ásotthalmi polgármesterre vonatkozó kérdésre pedig azt válaszolta:
„Őszintén szólva ezt benéztem.”
Elmondta, polgármestersége, közösségszervezése miatt gondolta úgy, hogy Toroczkai jó helyen lehet a Jobbikban.
Még messzebre vezető kérdések voltak azok, amelyeket a volt pártelnök a cigányság helyzetében játszott szerepéről kapott. Tiszavasvári példáján Gulyás megkérdezte, hogy ha a helyi jobbikos vezetésnek a helyzet megoldása valóban érdekében állt, miért nem lépett fel például a helyben a cigányokat és többségieket egyformán kizsákmányoló csirkefeldolgozó üzemben történt visszaélések ügyében.
Vona erre azt mondta, nem ismeri eléggé az ügyet de ha mindez igaz akkor a Jobbik az ügyben mulasztott, hiszen „szabaddá akarta tenni a magyarokat.”
Vona egyébként, noha elkerülte a cigánykérdésről való egyértelmű állásfoglalást, annyit azért elismert, hogy a Jobbik a romákat sokszor nagyon sértő, és megosztó politikát folytatott.
A romagyilkosságok tizedik évfordulójához közeledve Vona azokat „barbár tetteknek” minősítette, amely „tisztességes, igyekvő roma családokat” sújtott. Felvetette azt is, véleménye szerint egyedül valamiféle titkosszolgálatnak állhatott szerinte érdekében, hogy többségi-roma konfliktussal destabilizálja az országot 2009 első felében.
Kifejezte azt is, szerinte a magyar romák ma iszonyatosan nagy hátrányból indulnak, és leszögezte: a romák „polgárosodására” a Kádár-korszakban sokkal nagyobb esély kínálkozott, mint jelenleg.
Továbbra is kiállt azonban az iskolai szegregáció egyes esetekben való helyessége mellett, a volt jobbikos pártelnök ezt a nézetét egyébként számos alkalommal hangoztatta eddig is.
A teljes interjút a Mérce is élőben közvetítette, itt pedig visszanézhető:
