A legnagyobb német gazdasági napilap, a Handelsblatt hosszú cikkben próbálja megválaszolni, miért is „hagyják hidegen” Orbán Viktort a munka törvénykönyvének módosítása miatt kirobban, már egy hónapja tartó országos demonstrációk.
A lap arról ír, hogy a rabszolgatörvényként elhíresült törvénymódosítás a külföldi befektetőknek, főként a német autóipari szereplőknek a helyzetét könnyíti meg, ezzel a céllal fogadta azt el az Orbán-kormány is. Emellett arra is kitér a cikk, hogy a budapesti német gazdasági körök szerint egy általános sztrájk lehetősége jelen pillanatban kizártnak tűnik Magyarországon.
A Handelsblatt öt okot nevez meg, amely megmagyarázza, a kormányzat miért nem ijedt meg a tiltakozási hullámtól.
1. Az ellenzék gyengesége: a lap szerint a sokszínű ellenzéket csupán az Orbán-ellenesség köti össze, és nem tud hiteles alternatívát kínálni a Fidesz kormányzásával szemben. A cikk arra is kitér, hogy a jelenlegi tüntetéseken kialakult látszólagos ellenzéki egység nagyon törékeny és a tiltakozás csökkenésével fel is bomolhat.
2. Orbán politikai ereje: Orbán jelenlegi hatalma erős lábakon áll és a választási rendszer visszásságai ellenére széleskörű legitimitással rendelkezik, így a kormányfő megengedheti magának, hogy cinikusan lesöpörje az asztalról a tiltakozók követeléseit. A lap szerint „több évnyi uszítás és manipuláció” után a magyar polgárok egy jelentős részének politikai preferenciáit még mindig a migráció kérdése határozza meg, de a májusi EP-választáson kiderülhet, mennyire erős még ez a fegyver.
3. A média ellenőrzése
4. A magyar gazdaság jól teljesít: a Handelsblatt emlékeztet, hogy az elmúlt években a magyar GDP 4 százalék körüli növekedést produkált, a munkanélküliség pedig tavaly 3,8 százalékos rekordalacsony szinten állt. Emiatt Nyugat-Magyarországon „már úgy keresik a szakképzett munkaerőt, mint tűt a szénakazalban.” A cikk arról is ír, hogy a rabszolgatörvényt épp azért találta ki a kormány, hogy „kisegítsék a bajból” a külföldi befektetőket, köztük az Audit, a Daimlert, a Boscht és a Siemenst. A lap szerint Orbán hatalmának egyik legfontosabb garanciája épp a jól teljesítő gazdaság, a rabszolgatörvény pedig olyan rugalmasságot biztosít a külföldi befektetőknek, amely segíthet a gazdasági növekedés fenntartásában.
5. Gyenge szakszervezetek: a sztrájkfenyegetések ellenére a német lap úgy véli, a magyar szakszervezetek túl megosztottak és gyengék ahhoz, hogy be is váltsák ezt az ígéretet. Ez okozza, hogy Orbán nem is tartja lényegesnek személyesen találkozni a dolgozók képviselőivel. Budapesti „német gazdasági körökre” hivatkozva a lap azt állítja, a befektetők kizártnak tarják, hogy országos sztrájk alakulhatna ki a rabszolgatörvény ellen.
