Demonstrációt tartottak a szakszervezetek és az ellenzéki pártok Békéscsabán. A fő üzenetek között volt a rabszolgatörvény elleni kiállás, az ellenzéki egység fontossága, és a január 19-i országos demonstráción való részvétel.
Délután fél 5-re több száz ember gyűlt össze a békéscsabai Munkácsy térre, ahonnan a tüntetők a Szent István térre vonultak, hogy meghallgassák a felszólalók beszédeit.
A tüntetésen több országosan ismert politikus is felszólalt. A felszólalásokat Hadházy Ákos nyitotta, aki elmondta, hogy a rendszerváltás óta nem voltak kint az utcákon annyian Békéscsabán politikai tüntetéseken, mint most. Szerinte viszont amíg az országban az ismert körülmények állnak fenn, addig nem lehet beszélni választásokról. Hozzátette, hogy mindent el fog követni azért, hogy ne legyen szükség a választások bojkottálására, ehhez azonban mindenkire szükség van. Mi a teendő? – tette fel a kérdést Hadházy, amit úgy válaszolt meg, hogy: „jól kell időzíteni”, amikor nem kell dolgozni, akkor egyszerűen nem kell dolgozni, ha pedig úgy van, akkor el kell menni tüntetni, le kell állítani a kocsit.
Bősz Anett (Liberálisok) arról beszélt, hogy több minden köti össze az embereket most, mint amennyi elválasztja, ezért fontos, hogy közösen követelik a rabszolgatörvények visszavonását. Vadai Ágnes (DK) kérdéseket tett fel: hogyan lehetséges, hogy 28 500 forint a nyugdíjminimum, hogy van két milliárd forint mexikói templomra, de nincs orvosokra, hogy a rendőrök sorra teszik fel a fizetési papírjaikat a jövedelmükről, amiből nem lehet megélni? Varga-Damm Andrea (Jobbik) pedig az Európai Parlamenti választások súlyát emelte ki, és arra kérte a jelen lévőket, hogy mindenki vigyen magával tíz másik embert.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint a sztrájk az, amitől Orbán Viktor fél, és az a hármas egység, amit a szakszervezetek, a civilek és a pártok alkotnak, 2019-ben lejtőre rakja az Orbán-rendszert. Egy az egy ellen fog egymással szemben állni szerinte, és le fogják rúgni a miniszterelnököt arról a lejtőről.
A Momentumos Donáth Anna elmondta, hogy nagy élmény volt számára az, hogy mekkora nyitottságot tapasztal az emebrekben Békéscsabán, és ez azért fontos, mert ez egy országos ügy. Szerinte téglánként kell lebontani a rendszert alkotó falat, ehhez viszont a politikai apátiát is le kell szerinte győzni. Arra kérte az embereket, hogy bátran politizáljanak, szólaljanak fel, mert politizálni nem ördögtől való.
Kis-Szeniczey Kálmán, az LMP-s Bács-Kiskun megyei képviselő magával hozott egy zászlót, aminek a rúdjáról elmondta, hogy a leghosszabb nyelű kapájának a nyele, és megjárta már vele a Kossuth-teret, az MTVA-székházat és a kiskunfélegyházi tüntetést is. Az egyik legdühösebb beszédet ennek megfelelően talán ő is tartotta a demonstráción: elmondta, hogy az LMP által létrehozott internetes felületen jelentsék be azokat a vállalkozásokat, ahol alkalmazzák a rabszolgatörvényt, mert „ezt a létező újkapitalizmus gyalázatos rendszerét” meg kell dönteni. Hozzátette, hogy a tőke és a munka harcában az LMP az utóbbi mellé állt.
Az MSZP-s Miklós Attila azt javasolta, hogy mindenki térjen vissza a szakmájához, Mészáros például lehet gázszerelő, Orbánnak pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy kitanuljon egyet, mert ahhoz, amit jelenleg csinál, Miklós szerint jól láthatóan nem ért.
Az utolsó felszólaló Nika István volt, a Magyar Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja, aki rákérdezett arra a jelenlévőktől, hogy mindenki tudja-e, hogy mennyire önkéntes lehetőség és szabad döntés az, amikor a főnök letesz a munkavállaló elé egy papírt, amit alá kéne írni. Elmondta azt is, hogy szerinte nem 400 óra túlmunkával, hanem napi 8 órás munkával kellene tudni megélni, és a tüntetés végén meghívott mindenkit a szakszervezetek január 18-i békéscsabai útlezárására és január 19-i demonstrációjára is.
