Egy decemberi jogszabály alapján a rendvédelemben és büntetésvégrehajtásban dolgozó civileknek, valamint a honvédelem civil dolgozóinak is megszűnt a közalkalmazotti státusza. Ez többek közt a Honvédkórház dolgozóit is érinti, akiket béremelkedés mellett számos hátrány éri. A változások mélyen érintik a rendvédelmi és honvédelmi érdekvédelmet is.

A december 12-i, a rabszolgatörvénnyel szembeni ellenzéki tiltakozás miatt botrányba fulladt parlamenti ülésen fogadták el azt a törvényt is, amely január 1-jével több szektorban megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt. A rendőrök, a tűzoltók és a büntetésvégrehajtási dolgozók január 1-től rendvédelmi igazgatási alkalmazottak lettek, a honvédségi fenntartású intézmények civil munkavállalóit pedig honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba sorolta át a törvény. Az utóbbi, újonnan létrehozott jogviszony számos dolgozói csoport, például a honvédelmi tárca civil dolgozói mellett a Honvédkórház alkalmazottaira – orvosokra, ápolókra és adminisztratív dolgozókra – is vonatkozik.

Amint a hvg.hu összeszedte, az új jogszabály számos előnnyel és hátránnyal jár az egyészségügyi dolgozókra nézve, de döntési lehetőségük nem volt: a kórházi dolgozók közalkalmazotti státusza (hasonlóan a rendőrökhöz, BV-sekhez, tűzoltókhoz és más honvédelmi alkalmazottakhoz) automatikusan szűnt meg. Azok az egészségügyi dolgozók, akik nem szeretnék honvédelmi alkalmazottként a honvédségben uralkodó magartatartási szabályoknak alávetni magukat vagy rendszeresen honvédelmi továbbképzésben részesülni, január közepéig kell erről nyilatkozzanak. Ez esetben állásukat is elvesztik.

Az új jogviszony – legalábbis a honvédelmi alkalmazottak esetében – jár anyagi előnyökkel: a honvédelmi egészségügyben dolgozók 2019-ben például havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést kapnak, ami az ígéretek szerint 2022-re 63 ezer forintra növekszik. A növekmény további vállalásokkal magasabb is lehet. Másrészről ugyanakkor a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állókat ügyeletre rendelhetik „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos feladat, egészségügyi, technikai biztosítás, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség, a Honvédség különleges jogrendi működéséhez kapcsolódó feladatainak teljesítése esetén”, ráadádul legalább évente egyszer honvédelmi továbbképzésben is részt kell venniük.

A jogviszony a katonákénál enyhébb magatartási szabályokat ír elő az egészségügyi dolgozók számára, de mégis korlátozza gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságukat. (Noha ennek kapcsán Benkő Tibor honvédelmi miniszter a dolgozóknak írt levelében közölte, rájuk közalkalmazottként eddig is szigorú „íratlan szabályok” vonatkoztak. Jó tudni, hogyan gondolkodik a Honvédelmi Minisztérium a közalkalmazottak szabadságjogairól.) További, a hvg.hu által megkérdezett dolgozókat különösen felháborító szabadságkorlátozás, hogy egy héttel tervezett utazásuk előtt be kell jelenteniük, ha három napnál hosszabb időre külföldre utaznának.

A lap szerint a Honvédkórház számos dolgozója teljes mértékben elutasítja a rendelkezéseket, a szakdolgozók egy része egyből a felmondását tervezte, van olyan osztály, ahol az orvosok egységesen felmondanának.

Mivel honvédelmi alkalmazotti munkakört nem honvédelmi alkalmazott nem tölthet be, el is vesztenék állásukat, ha január közepéig jelzik: nem fogadják el az új jogviszonyt. Valószínűleg mégsem kell tömeges felmondástól tartania a kórháznak: mivel az átminősítés elutasítása nem felmentést von maga után, hanem a törvényből következő jogviszonyvesztést, a civil státuszhoz ragaszkodó egészségügyi dolgozók nem kapnának végkielégítést az átminősítés elutasítása esetén.

A hvg.hu-nak nyilatkozók ráadaásul csak január 7-én, a jogvesztő határidő előtt egy héttel kapták kézhez a nyilatkozattételi kötelezettségről tájékoztató levelet.

Ráadásul valószínűleg nem a Honvédkórház dolgozói jártak a legrosszabbul az új jogszabályokkal: Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára a Mércének elmondta, a rendőrségnél dolgozó civilek például nem kaptak a honvédelmi alkalmazottakéhoz hasonló béremelést sem, a magatartási szabályok viszont mostantól például azokra a rendvédelmi szerveket segítő dolgozókra is vonatkoznak, akik nem a rendőrség hivatásos állományában dolgoznak. Hasonlóképpen: mostantól például a rendőrségnél dolgozó civil szakemberek is  beleegyezésük nélkül átirányíthatók, átrendelhetők lesznek más munkahelyre.

A változások nagyon súlyosan érintik az érintett munkahelyeken működő érdekképviseleteket is: megszűnnek a közalkalmazotti érdekképviseletek, és az eddigi kollektív szerződések is érvényüket veszítik.

A jelenleg érvényben lévő alkuk hatálya 2019 végéig meghosszabbítható, de amint a 2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról kimondja,

„A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében kollektív szerződés nem köthető.”

Azonos a helyzet a rendvédelemben dolgozók esetében is.