Délután öt órától tartott gyertyagyújtást és demonstrációt a DK, az MSZP és a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete a Vértanúk terén. Az ellen tiltakoztak, hogy hajnalban elbontották és elszállították az 1996 óta ott lévő lévő Nagy Imre emlékművet a térről, hogy helyette rekonstruálják a Horthysta nemzeti vértanúk emlékművét.
A téren beszédet mondott Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, Mécs Imre, Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és Őrsi Gergely, az MSZP II. kerületi önkormányzati képviselője. A beszédek után gyertyagyújtással emlékeznek meg a Nagy Imre szoborról.
A térre gyűlt több száz emberhez először Gréczy Zsolt, a DK országgyűlési képviselője szólt, aki elmondta, hogy azért vannak itt, hogy ne maradjon nyom nélkül, ami ma itt történt.
Őt Jánosi Katalin követte. Nagy Imre unokája szerint a szobor körül megváltozott az ország az elmúlt 10 évben, a szobor, az emlékmű szellemisége, az üzenete pedig többé már nem illik ide.
Talán jobb is lesz szerinte, ha Nagy Imre nem látja, hogy mi zajlik a nemzet főterén, a magyar parlamentben. Úgy folytatta, hogy Nagy Imre újratemetésének a harmincadik évfordulója a forradalom miniszterelnökének szobrának a sírgödrével zárul.
Őrsi Gergely, az MSZP II. kerületi önkormányzati képviselője azt a kérdést tette fel, hogy vajon mi az igazi vandalizmus: szánkók rongálása, vagy az éj leple alatt Nagy Imre szobrát eltüntetni a nemzet főteréről? Felidézte Orbán Viktor korábbi gondolatait, miszerint
„Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik, hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával”, majd hozzátette, hogy úgy tüntették el a mártír miniszterelnök szobrát, mint annak idején a szabadságért kiállókat.
A tüntetésen felszólalt Mécs Imre, 56-os forradalmár is, aki szerint „ez a szemüveges ember” komolyan vette a feladatát, és felhasználta az alkalmat, nagy dolgokat vigyen végre, felülvizsgálta a rabok ítéleteit, akik közül többet szabadon engedett, a munkatáborokat bezáratta, a kitelepítetteket hazaengedte. „Volt benne valami professzori lassúság”, folytatta, de mindig azt tette, amit kell, és a halálos ítélet után sem volt hajlandó beadni a derekát. „Imre bácsi, Isten áldjon” – fejezte be a beszédét.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője kiemelte, hogy nem ez volt az első, hogy megpróbálták ellopni a múltunkat, ez történt akkor is, amikor szintén éjjel, titokban és gyáván ellopták Károlyi Mihály szobrát. Molnár szerint megpróbálják majd ismét nemzeti színű szalaggal körbevenni Nagy Imre ügyét is: „dehogy bántják őt!” – mondják majd, csak vissza akarják állítani a tér történelmi állapotát. Szerinte viszont nem ez történik, hanem a Horthy-rendszer történelemhamisító restaurációja. Molnár szerint ellen kell állni, mert Nagy Imre megtanított minket arra, hogy ideig-óráig fenn lehet tartani a zsarnokságot, de a nép végső soron mindig lerázza magáról a rabigát.
„Éppen ezért tudom önöknek mondani, teljes nyugodtsággal: itt fog állni Nagy Imre szobra ezen a téren újra. Az orbáni rendszer bukása után az első dolgunk lesz visszahozni ide a mártír miniszterelnök szobrát” – zárta a demonstráció utolsó felszólalását.
A tüntetés gyertyagyújtással, a magyar és az európai himnusz eléneklésével ért véget.