Vasárnap jelent meg a hír, hogy a 10. kerületi önkormányzat 3 méter magas kerítést és biztonsági őröket tervez telepíteni a Hős utca, 15/A és 15/B lakótömbök köré, mondván, így kívánják megelőzni hogy igazoltan nem ott lakók is megjelenjenek az épületben, legalábbis a Magyar Idők szerdai cikkében ez az érv merült fel a kőbányai önkormányzat részéről.
Mindezzel a hivatalos álláspont szerint a 10. kerület a két lakótömb körül kialakult drogkereskedelem ellen kíván tenni, a tervek szerint úgy, hogy (az erre egyébként nem jogosult) biztonsági őrök a fal előtt igazoltatnák a ki-be járókat, és csak az ott lakókat eresztenék be.
A Mérce elérte a háztömb egyik lakóját, aki arról számolt be: olyan hírek terjedtek el az elmúlt napokban, hogy a kerítés építése és az őrzés miatt a lakástulajdonosoktól akár 400 ezer forintot is elkérhetnek. Mind az önkormányzat, mind a Hős utcával foglalkozó civil önkéntesek, a Kontúr Egyesület elnöke, Urbanovszky Zsuzsanna sem zárta ki, hogy ez ne így valósuljon meg.
Annak ellenére hogy a csütörtöki társasházi közgyűlésen a többségi szavazattal rendelkező önkormányzat ugyan megszavazta a kerítésépítést, miközben a lakástulajdonosok ellene voltak, a Kontúr Egyesület Facebook oldalán is kiemelte, hogy fenntartásaikat a döntéssel kapcsolatban jelezték Kőbánya önkormányzatának, amely még felülvizsgálhatja a határozatot.
Így a Hős utcai kerítés sorsa véglegesen még nem dőlt el.
Urbanovszky arról beszélt a Mércének, hogy a hír azért terjedhetett el a lakók között, mert korábban, 2017 nyarán az egyik háztömbön végzendő szükséges dúcolási munkák miatt egyszer már valóban megterhelték a magántulajdonosokat 100 ezer forinttal, amelyet sokan nem tudtak befizetni. Most ugyanakkor a kőbányai önkormányzat múlt csütörtöki közgyűlésén ellenzéki képviselők előtt megígérte a kerület jegyzője, hogy nem ez fog történni, hanem
az önkormányzat elvégzi a munkálatokat, cserébe pedig „lelakja”, azaz nem fizeti be a tulajdonhányadára -majd 56%-eső közös költséget.
Urbanovszky szerint a 10. kerületi önkormányzat ezzel a pénzügyi manőverrel egyrészt a közbeszerzési eljárást próbálhatja kikerülni, másrészt a saját többségi tulajdonában álló társasházat lehetetleníti el még inkább, ennek pedig a magántulajdonosok is megisszák a levét. Egyszerűen „egy közbeszerzést akar kikerülni”, azaz így akarja leegyszerűsíteni a saját dolgát.
A lakótömbökön mai napig magántulajdonosok és önkormányzati bérlők osztoznak, előbbieknek korábban az önkormányzat 4,2-4,5 millió forintos kompenzációt ajánlott, ha eladják lakásaikat, de vannak akiknek önkormányzati bérleti szerződést ajánlanak maximum 5 évre. A tulajdonosok közül ezzel kevesen éltek, ők lakhatásért lakhatást kívánnak továbbra is.
Éppen ezért a kerítés- akcióval, csakúgy mint a 2017-es kapu-akcióval a kőbányai kerületi vezetés célja az lehet, hogy minél több embernek elviselhetetlenné tegye az ott maradást, a körülményeket, hogy azok az eredeti ajánlatot elfogadva költözzenek ki.
További, nagyon fontos tényező még, hogy a 10. kerület a Hős utcai tömbök elbontására és a lakók helyzetének rendezésére (a helyén a Terrorelhárító Központ sportpályáját tervezik), 2017. decemberében kapott 2,1 milliárd forintot az államtól, ezt azonban továbbra sem tudja megkezdeni.
Urbanovszky elmondása szerint a 2017-es történések is bebizonyították, hogy az Önkormányzat-Vagyonkezelő nem tud egy jó konstrukciót kialakítani, hogy ennek az egésznek értelme legyen. Bár a helyiek lehet, hogy örülnének egy normális társasházi kapunak, de nem ennyiért és nem így, s sokan megkésettnek tartják ezt az egészet. A 2,1 millárd forintból inkább a lakók lakhatását kellene megoldani, hogy nyugodt, anyagilag körülmények között tudjanak elköltözni a lehetetlen körülmények közül.
A megoldás ugyan megkímélné a Hős utcai tömbök egyébként is megbélyegzett lakóit az elképesztő pluszkiadástól, ugyanakkor viszont kvázi lemond arról, hogy a lépcsőházakat fenntartsa. Az elmúlt években végzett dúcolási munkákra egyébként jellemző, hogy az általunk megkérdezett lakó szerint annak darabjai egy év múltán máris elkezdték beteríteni a lakóház udvarát.
A tervezett kerítést és őrzést illetően Urbanovszky egyébként megemlítette, hogy hallomásból úgy tudja, még a helyi vagyonkezelő is elismerte, hogy a biztonsági szolgálat a szabad áramlást nem fogja tudni ellenőrizni, mivel az előzetes elgondolások jogszabályilag erősen támadhatóak Ilyen módon tehát nem lesz képes kezelni a kerítés a kialakult droghelyzetet, így szerintük is felesleges megépíteni azt. Másrészt könnyen belátható, hogy a házak körül felállított őrség semmiféle esetleges drogügylet megakadályozására nem alkalmas, hiszen azt házon kívül is simán le lehet bonyolítani. Ezenkívül az őrző-védők nem igazoltathatnak senkit olyanformán, mint a hivatalos szervek, tehát ebből a szempontból is értelmetlen az intézkedés.
„Adatvédelmileg ez nonszensz. Személyi igazolványt csak hatóság kérhet el, és innentől kezdve értelmetlen az egész. Én értem, hogy a drogproblémát próbálják így megakadályozni, de semmiféle drogproblémát nem lehet így megakadályozni. […] Igazából ez egy jó nagy kiadás a semmiért.”
A két lakótömbben nagyjából 134 magántulajdonú lakás mellett 40 önkormányzati bérlő maradt, de a kőbányai önkormányzat vagyonkezelője közel másfél éve próbál megszabadulni minél több bérlőtől és lakótól. Az önkormányzati bérlőknek ráadásul hozzávetőleg a 40%-ka bírósági kilakoltatási végzésre vár, a többiek pedig egyelőre határozott és határozatlan idejű szerződéssel maradhatnak. Urbanovszky kiemeli, hogy még mindig nem kezdték el meghosszabbítani a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknek a bérleti szerződését az ígéretek ellenére.
Urbanovszky itt megemlítette, hogy közülük többeknek 2017 végén az önkormányzat kiutalt cserelakásokat -többségében- az ugyancsak kőbányai Tárna utcában, ezt 2018 márciusában azonban érthetetlen módon visszavonták. A lakók azt mondják, hogy azért nem tudnak még mindig átköltözni a Tárna utcai cserelakásokba, mert nincsenek felújítva, sokaktól azt az indokot hallottuk, hogy állítólag erre nincs pénz, miközben máshol Kőbányán viszont 20 lakást elkezdtek felújítani.
Azonban azt nem lehet tudni, hogy Hős utcai családoknak jut-e ezekből a lakásokból. Urbanovszky elmondta, hogy ezeknek a lakásoknak a felújítását viszont közbeszereztette a Kőbányai Vagyonkezelő, s csak halkan jegyezte meg, hogy látható hogy mekkora baj van az építőiparban s talán a közbeszerzési eljárásoknál, hogy ha egy 68 négyzetméteres lakást 11 millió forintból újítanak fel.
Így éppen a legszegényebb, kerületi önkormányzati lakásbérlőknek most csupán az év végéig van megoldva a lakhatása.
Ugyan, mivel a Hős utca közgyűlésein az önkormányzati tulajdonon keresztül a kerületvezetésnek nagyjából 56 százalékos többsége van, ezért nem is jelentett gondot az abszolút többség megszerzése nekik a projekthez Urbanovszky azonban kiemelte:
„A társasházi törvény értelmében azonban, hogy a kerítést meg lehessen építeni, a döntésnek egyhangúnak kell lennie, ezért aztán minden tulajdonosnak megkell szavaznia.”
A helyben, lakástulajdonosként nekünk nyilatkozó Hős utcában 12 éve lakó forrásunk elmondta, a ház összes lakója ellenzi a kerítést és az őröket. Óriási problémát jelent az is, hogy a lépcsőházakban áram már jó ideje nincsen, zseblámpával kell közlekedniük a folyosókon, és egy ideje a közös helyiségeket már nem is takarítják, mint forrásunk elmondta:
„Egyedül a szemetet szállítják el, és azt is csak az ÁNTSZ miatt.”
A körülmények javulására tehát az ott lakók és a helyzettel foglalkozó civilek már nem is számítanak, a Hős utcaiak valójában egyetlen egy dolgot, a tisztességes eljárást, kárpótlást és kompenzációt szeretnék elérni.
