Nem érte el az érvényes szavazatok aránya az 50%-ot, ezért érvénytelen a macedón népszavazás az ország nevének megváltoztatására. A referendumot elsősorban Görögország nyomására kellett megtartani, mivel az nem fogadta el a „Macedónia” elnevezést. A macedón kormánypártnak következő lépésként most parlamenti támogatást kell szereznie ahhoz, hogy alkotmányba írhassák a névcserét.

Az ország 1991-ben vált ki az akkori Jugoszláviából, és lett önálló Macedónia néven. Görögország elsősorban történelmi okokból ellenezte azóta a névválasztást, mivel szerintük a név a makedónok ókori államára utal, és az mint olyan, a hellén kulturális örökség része. Fontosabb ok viszont, hogy Görögországnak is van egy Makedonia nevű tartománya, és ezért területi követelésektől tartanak az országgal szemben.

Görögország annyira elszánt a kérdésben, hogy Macedónia NATO-csatlakozását vétózta 2008-ban emiatt, illetve az EU-s csatlakozás vétózására is ígéretet tett, ha Macedónia nem változtat a nevén.

A jelenlegi népszavazás arról döntött volna, hogy az ország neve Macedónia helyett Észak-Macedónia legyen. Ez az elnevezés komoly ellenszenvet váltott ki a macedón lakosságból, jobboldali pártok, de még maga az elnök is kritizálta a megoldást, amiben még nyáron állapodott meg Alexisz Ciprasz görög és Zoran Zajev macedón kormányfő. A megegyezés értelmében Görögország elállna a továbbiakban a macedón EU- és NATO-csatlakozás útjából, ha megtörténne az átnevezés.

A macedón elnök korábban közölte, hogy távol marad a népszavazástól, és másokat is erre buzdított. Hristijan Mickoszki, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint az átnevezés „megszégyenítené Macedóniát”.

Forrás: BBC; Reuters

Kép: Flickr/archer10