Szombaton délután a női tagozat üléseivel megkeződött a brit Munkáspárt éves konferenciája, amelyet 2018-ban Liverpoolban tartanak meg. A gyűlésen, amelyen Nagy-Britannia minden részéből 13,000 küldött fog részt venni, fontos kérdésekben fog szavazni, és még az is lehet, hogy a párt Brexitről vallott álláspontjában is lesz változás.
Azonban, ami még ennél is fontosabb, ez a konferencia dönt arról is, hogyan választ a jövőben a párt vezetőt, és hogyan jelöl ki parlamenti képviselő-jelölteket választásokra.
Ez a két téma, és végső sorsuk a következő napokban azonban alapvetően dönthetik el azt, sikerrel járhat-e Jeremy Corbyn párton belüli szocialista fordulata, és egy átfogó baloldali kormányprogram az országban.
Aaron Bastani, a Corbyn köré szerveződő Momentum nevű angol ifjúbaloldali szervezet aktivista-újságírója a Novara Medián össze is foglalta, mi minden forog kockán a sok belső vitát keltő kérdéseknél.
Demokrácia a párton belül
A parlamenti képviselők kötelező újraválasztása a választókerületi alapszervekben: ez a gyakorlat jelenleg a Munkáspárton belül nem létezik, és az egyszer megválasztott parlamenti képviselő különösebb széleskörű procedúra nélkül megtarthatja kerületét, ha a pártvezetőség (a Nemzeti Végrehajtó Bizottság – NEC) erre rábólint. Ez, főleg az új és baloldalibb közegben elég nehezen tolerált, ugyanakkor rég bevett gyakorlat.
A Parlamenti Munkáspárt (PLP) jelenlegi, több, mint 360 képviselője pedig éppen azok, akiknek Jeremy Corbyn gazdaság- társadalom- avagy éppen külpolitikája a legkevésbé tetszik, 2016-ban a Brexit után pedig meg is kívánták buktatni.
Ennek részben épp a kötelező újraválasztás hiánya az oka. Bastani érzékletes példaként hozta föl az először 1979-ben a westminsteri parlamentbe választott Frank Fieldet, akinek véleménye azóta viszont a konzervatívokhoz közeledett, mára már eltér szinte a teljes baloldalétól. A választókerületi munkáspárti tagok réges-régen szeretnének megszabadulni Fieldtől akinek a munkájával, képviseletével sem elégedettek, erre azonban nincs módjuk.
A Momentum álláspontja szerint a valódi demokrácia a politikai pártban kezdődik, és akkor, ha minden egyes tagdíjfizető tag egyenlő arányban, egy szavazattal dönthet a parlamenti képviselő személyéről, és adott időközökben, így a politikusok elszámoltathatóvá válnának.
A másik terítékre kerülő probléma sem éppen mellékes, ez pedig a pátvezető választásának módja: általános problémaként vetődött fe ugyanis 2015 óta, hogy míg az újonnan csatlakozó több százezer munkáspárti tag túlnyomó része karakteresen baloldali, addig a pártban hagyományosan nagyon nehéz az ő politikai vonalukat képviselő vezetőt sikeresen megválasztani.
Jeremy Corbyn 2015-ös győzelme csupán egy hajszálon, egy-két újraszámolt szavazaton múlott, és kérdés, hogy a 68 éves politikus után sikerülne-e a vörös munkáspártiaknak ugyanez a bravúr?
A vezetőválasztás szabályai ugyanis – éppen a párt jobbközép-szárnyának hagyományos uralmát biztosítandó – rendkívül bonyolult: ehhez most a PLP ésa párt európai parlamenti képviselőinek legalább 15%-ka kell, hogy támogasson egy, a vezetőválasztáson induló társukat.
Az újonnan előterjesztett, megszavazandó szabályok Bastani szerint komoly buktatókat tartalmaznak Corbyn támogatói számára: egyrészt a képviselői újraválasztást úgy vinnék át, hogy a választókerületi párttagok mindösszesen 30%-ka kellene ahhoz, hogy ez elindítható legyen. Bastani figyelmeztet: a Munkáspárt tagsága jelenleg óriási, de minden egyes képviselőválasztásra egyetlen frakció, vagy párton belüli mozgalom sem tud egykönnyen ennyi embert mozgósítani (saját választókerületét, az elsöprően balos londoni Lewishamet hozza fel példaként, ahol a tagok 30%-ka például 1,200 embert jelent, ennyien nyilván csak az országos választásokon mozgathatók meg.
Másrészt a vezetőválasztás is átalakulna, de az NEC-előterjesztések szerint, mégpedig úgy, hogy ezentúl elég lenne a parlamenti képviselők 10%-kának támogatása, vagy ha ez nincs meg, akkor a választókerületi pártalapszervek 5%-kára, a képviselők 5%-kára és a szakszervezeti alapszervek 5%-kára lenne szükség.
A parlamenti Munkáspárt effektív vétójoga jövőbeni jelöltek esetében tehát nem vész el, csak átalakul: ha a szakszervezeti vezetőket is bevonják, itt csupán a Unite! és a CWU szervezetei azok, amelyek kifejezetten a balszárnyhoz sorolhatóak. Ha pedig minden vezetőválasztásba minden szakszervezet vétójogot kap, az a Momentumos aktivista szerint még rosszabb helyzetet is teremthet egy Corbyn-utódnak, mint amilyen jelenleg a helyzet.
A javaslatokat Bastani azért is elutasítja, mert felmérések szerint a párt tagjainak 77%-ka támogatja a kötelező képviselőválasztást (akár parlamenti időszak közben is, ha ezt kezdeményezik), így a kidolgozott és előterjesztett rendszer nem egyezik a tagság akaratával.
Bastani úgy értékeli a hivatalos irányzatot, hogy:
„Akik azokat támogatják, úgy tekintenek a párttagokra, ahogya fociklubok a szurkolóikra: erőforrásként, egy irányítható embertömegként, egy óriási malacperselyként, bármilyen is a helyzet. De nem azok. Ha az egyszerű párttagok nem érzik, hogy itt több hatalmat kaptak a kezükbe, hosszabb távon egyszerűen el fognak minket hagyni.”
Terítéken a Brexit
A másik téma, amely mindenképpen nézeteltéréseket fog okozni, az az a kérdés: lesz-e a konferencián végül nyílt szavazás arról, hogy a párt továbbra is támogassa-e a Brexitet a saját feltételei szerint, avagy, a tagok jelentős részének kívánsága szerint, álljanak-e be egy második referendum mögé?
Jeremy Corbyn és árnyékkormánya egyértelműen nem szeretné, ha az utóbbi opcióval párton belüli, centrista ellenfelei sikeresen zavarnák össze az irányvonalat. A köréhez tartozó árnyék-pénzügyminiszter, John McDonnell már a konferencia előtt kijelentette, kitartanának a Brexit megvalósítása mellett, de saját, vámuniós verziójukat támogatva.
Sok választókerületi alapszerv (főleg délről) viszont várhatóan kezdeményezni fogja, hogy álljon be a párt a második referendum liberális demokrata-párti ötlete mellé, hogy megfordíthassák a Brexit folyamatát. Ennek céljából még egy telefonos appot is kifejlesztettek, amelynek segítségével Liverpoolban egyszerűbben tudnak majd szerveződni. Annak, hogy ez belső lázadáshoz vezet-e majd a következő napokban a Munkáspártban, nyilván alapvető jelentősége lesz Corbyn jövőjére nézve is.
A második referendumot ellenző baloldali párttagok szerint az azért rossz ötlet, mert a pártot 2/3 – 1/3 arányban osztotta meg a 2016-os népszavazás, rengeteg észak-angliai munkáspárti szavazó támogatta azt. Így egy átállás akár pártszakadáshoz, és a párt Corbyn-ellenes, jobboldali szárnyának megerősödéséhez is vezetne.
Ezt a 2017-es brightoni konferencián a pártvezetés még elkerülte, kérdés, most mi fog történni.
Corbyn várhatóan az ötnapos konferencia szerdai zárónapján tartja majd meg összefoglalóját.
